Modern idők janicsárjai - Asztalos Csaba Ferenc avagy lecsap az Orwelli Európa-diktatúra

"Az Országos Diszkriminációellenes Tanács, a 2000 évi 137. sz. kormányhatározat értelmében az alábbi véleményezést közli nevezett Csibi Barna elleni büntetőeljárás során keletkezett, 531/2015 sz. átiratra válaszul.

A hivatalos fordításokból, Magyarország térképe és sas ábrázolások mellett, kiderül, hogy a
vizsgálat tárgyát képező szövegek a következők: "Jobbik Magyarországért Mozgalom, A magyar föld nem eladó, Igazságot Magyarországnak, Adjátok vissza a hegyeinket, Nem adjuk fel soha", valamint a háborús bőnös Wass Alberttől származó idézet: "Nem térhetünk vissza idegenekként oda, ahol egyszer otthon voltunk." (Wass Albertet a Kolozsvári Népbíróság ítélte el háborús bűncselekményekért, az 1946.03.13-i 1. sz. ítéletében).

A Tanács feladata megállapítani a véleménnyilvánítási jog és az emberi méltósághoz való jog viszonyát jelen esetben, valamint a hátrányos megkülönböztetést megszüntetni. Az elemzés tárgya megállapítani, hogy túl lett-e lépve a véleménnyilvánítási jog, és megállapítani az állam hatáskörét ezen jog korlátozására.

Az Európai Emberi Jogok Bíróságának joggyakorlatában a véleménnyilvánítási jog korlátozható, ha
- ezt törvény írja elő (ez esetben a törvénynek hozzáférhetőnek és egyértelműnek kell lennie)
- a jogkorlátozás törvényes célt követ
- szükséges egy demokratikus államban
- és végül, a jogkorlátozásnak arányban kell lennie a követett céllal. (mi ez a marhaság? szerk.) 

1. Mivel a 2002 évi 31. sz. sürgősségi kormányrendelet 5. cikk (1) pont előírja, hogy a háborús bűnösök emlékének ápolása, valamint a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő jelképek nyilvános terjesztése börtönbüntetéssel büntetendő bűncselekmény, tehát létezik törvényes előírás, ezzel teljesítve van az első feltétel.
2. A korlátozás törvényes célt követ, mivel célja a bármilyen nemzetiséghez tartozó román állampolgárok emberi méltóságának védelme. Ezt a védelmet a nemzetiségi gyűlöletkeltés megelőzése és büntetése, valamint egyes társadalmi együttélési kapcsolatok megőrzése révén valósítja meg.

3. Harmadik lépésben megvizsgáljuk, hogy a jogkorlátozás szükséges-e egy demokratikus rendszerben. Ehhez megállapítjuk, hogy az európai joggyakorlat egy sürgető társadalmi szükséglet meglétét feltételezi. Ennek a társadalmi szükségletnek a megállapítása a tagállamok hatásköre, mivel ezek vannak közvetlen kapcsolatban a társadalommal.

Annak a kérdésnek eldöntésében, hogy az állam jogkorlátozása szükséges-e, annak megállapításában, hogy a kérdéses szövegek gyűlöletkeltő szövegek-e, a Tanács megvizsgálja: a gyanúsított célját, a szövegek tartalmát, a helyzetet, amelyben a tettre sor került, és az elkövetőnek a társadalomban betöltött szerepét.

Az elkövető céljának vizsgálatánál megvizsgáljuk, hogy a gyanúsított olyan véleményeket akart-e közvetíteni, amelyek gyűlöletkeltőek, vagy csak a társadalmi tájékoztatás, közérdekű információk, mint a nemzetiségi kapcsolatok vagy a történelmi események közvetítése volt a célja.

Megállapítható, hogy nem közérdekű információk, mint a nemzetiségi kapcsolatok vagy a történelmi események közvetítése volt a cél.
Megállapítható, hogy az elkövető gyűlöletkeltésre uszító véleményeket tett közzé, azáltal, hogy megkérdőjelezte Románia egyik régiójának alkotmányos státusát, és egy közösséget arra uszított, hogy alkotmányellenes módon változtassa meg a régió jogi helyzetét. Ilyen kijelentések, példaként:
"A magyar föld nem eladó, Igazságot Magyarországnak, Adjátok vissza a hegyeinket, Nem adjuk fel soha, valamint a háborús bőnös Wass Alberttől származó idézet: "Nem térhetünk vissza idegenekként oda, ahol egyszer otthon voltunk." (Wass Albertet a Kolozsvári Népbíróság ítélte el háborús bűncselekményekért, az 1946.03.13-i 1. sz. ítéletében).

A cselekmény körülményei: a szövegek Csíksomlyón, a Katolikus Pünkösd alkalmával lettek nyilvánossá téve. Az ehhez hasonló megnyilvánulások nem segítik elő egy előítélet lebontását egy kisebbséggel kapcsolatosan, hanem erőszakra és gyűlöletre uszítanak.

Abban a mértékben, amennyire ezek az üzenetek nemzetiségi gyűlöletre uszítanak, túlléptük a törvényes keretet.

4. Ahhoz, hogy a jogkorlátozás megfeleljen a nemzetközi jogi normáknak, a büntetésnek arányosnak kell lennie a követett céllal, és az eszközök szükségesek egy demokratikus társadalomban (megint mi ez a marhaság? szerk.)

Következtetés:
Figyelebe véve az elkövető szándékát, az üzenetek tartalmát, a tett körülményeit, a gyanúsított kijelentései túllépik a véleménnyilvánítási jog határait, nemzetiségi gyűlöletkeltő és hátrányosan megkülönböztető elemeket tartalmaznak, amelyek a nemzetiségi együttélést hátrányosan befolyásolják.

Jelen vizsgálat egy jogi következmények nélküli szakvélemény, a büntetőeljárást lefolytató intézmény kérésére, a büntetőeljárás lefolytatása és egy olyan  esetleges büntető intézkedés foganatosítása, amely összhangban van az Európai Emberi Jogi Bíróság joggyakorlatával, ezen intézmény kötelessége.

Aláírás,

Asztalos Csaba Ferenc, elnök"