2016. január 29., péntek

Tusnádi perem bírósági végzése - Reloaded, avagy az oláh "jogszolgáltatás" a középkori inkvizíció szintjén

Előszó

          Szégyenkezés nélkül állíthatom, hogy utoljára Galileo Galilei esetében hoztak ilyen ítéletet, mint az alábbi, egyébként az ellenem jelenleg folyó két eljárás alapját képező itélet. Ott volt kénytelen a perbefogott visszavonni eszméit a heliocentrikus modellről, megégetés terhe mellett, mivel "nem egyeztek a többség véleményével". Kellemes böngészést.








“…A Csíkszeredai Bíróság bűnügyi határozata…
…nevezett Csibi Barna vádlott idegengyűlölő jelképek árusításának vádjával került bíróság elé.
Megállapításra kerül, hogy nevezett Csíkszetnmárton területén, valamint Tusnádfürdő területén különféle árukat forgalmazott, amelyek idegengyűlölő és szélsőségesen nacionalista jelképeket tartalmaztak.
2011.07.22-én az ügyész és rendőri egységek egy ellenőrzés alkalmával beazonosították és elkobozták a következő termékeket: pólók: Székelyföld nem Románia, Románia, én így szeretlek, Na Jankó, Szabadságot Budaházynak, könyvek: Magyarságtudományi füzetek, Egri Csillagok, Csángó himnusz, Székely himnusz, Adósunk Európa, Hontalanság hitvallása, Róni tanulok, Ajánló, Rovás alapismeretek, matricák: Székelyföld nem Románia, Igazságot Magyarországnak, írószerek, Székelyföld térképek.
A vádlott védelmében azt hozta fel, hogy a felsorolt termékeket mások is forgalmazzák, a termékek nem tartalmaznak utalást egyetlen faji, etnikai, vallási, szexuális vagy egyéb kisebbségre illetve csoportra sem. Ezek alátámasztására számlákat, kivonatokat tett le, valamint egy videót, ami Victor Ponta úr állítólagos bűncselekményére vonatkozott.
Hogy megállapítsák a vádlott vétkességét, a bűnüldöző szervek kikérték az Országos Diszkriminációellenes Tanács véleményét az ügyben, ezek rendelkezésére bocsátva a bűncselekmény kriminalisztikai fotóit.
Megállapításra került, hogy ez az intézmény a vádlottat 600 lej bírság kifizetésére kötelezte a Székelyföld nem Románia szöveg nyilvános használatáért. A többi eszme kapcsán az intézmény leszögezte, hogy a Civil és politikai jogok nemzetközi egyezsége, jóváhagyva 1974-ben, 19.cikk 3 bekezdés, valamint az Európai Emberi Jogi Konvenció 10 cikk értelmében a szólás és véleménynyilvánítás szabadsága nem abszolút, hanem korlátozható, nemzetbiztonsági okokból, ha valaki más személyi jogai vagy hírneve sérül, a közrend, közegészség vagy közerkölcs megvédése érdekében.
Így az Országos Diszkriminációellenes Tanács szerint ezek a korlátok túl lettek lépve, de a bűncselekmény meglétének vagy súlyosságának megítélése nem tartozik az intézmény hatáskörébe.
A bíróság szerint a vádlott véleménye, miszerint a szóban forgó eszmék politikai és területi vonatkozásúak, hibás. Mégha a forgalmazott tárgyak némelyike nem is fejez ki egyértelműen szélsőséges nacionalizmust vagy idegengyűlöletet, ezek az eszmék közvetve a politikai és területi kérdések megoldására tett javaslatokból származnak, mint a határok radikális átrajzolása, és valamely, nemzeti hősnek felfogott történelmi személyiségnek a szélsőséges, a nagy többség véleményével teljesen ellentmondó megítélése.
Következésképpen a vádlott elkövette az ellene felhozott bűncselekményt.
A büntetés megállapításánál figyelembe lett véve enyhítő körülményként, hogy a vádlott együttműködő magatartást tanúsított a büntetőeljárás során, ugyanakkor a vádlott, szubjektív módon, tévedésben van a cselekedetei bűncselekményi jellegére vonatkozóan.
A határozat értelmében 500 lej adminisztratív bírság, 370 lejes perköltség terheli a vádlottat, valamint a lefoglalt temékek elkobzása.”

Szerk. megj.: a valamely, nemzeti hősnek felfogott történelmi személyiség az Avram Iancu, amelyet pólókon ábrázoltam, a következőképpen:



a nagy többség véleményével teljesen ellentmondó megítélése pedig, noha nincs az ítéletben pontosítva, de azt jelenti, hogy míg Romániában nemzeti hősként tisztelik Avram Iancut, addig én kültéri rendezvényen nyilvánosan fejtettem ki, hogy az illető tömegyilkos és népirtó volt, aki az 1848'49-es szabadságharc alatt az erdélyi románság által elkövetett magyarellenes rémtetteket, Nagyenyed, Abrudbánya, Zalatna és 150 más helység magyarajkú lakosságának teljes kiirtását koordinálta és szervezte. 

2016. január 26., kedd

Saját álláspontom a magyaros pólós ügyben - 4. rész. Nézzük akkor az oláh himnuszt.

"Ami a bűncselekmény jogi tárgyát illeti, ezt a harmonikus és jó együttélési társadalmi kapcsolatok képezik, amelyeknek létezniük kell egy ország polgárai között, nemzetiségüktől függetlenül, olyan cselekmények nélkül, amelyek aláássák a jó együttélést a nemzetiségi gyűlölet szításával, én más nemzet vagy más etnikai csoport rágalmazásával." (idézet a vádiratból, 5. oldal)
Legelső sorban a társadalmi kapcsolatoknak nem KELL létezniük, parancsra, és kényszerintézkedések hatására, hanem spontán módon alakulnak.  Egy ilyen megközelítése a társadalmi kapcsolatoknak, és az etnikai együttélési problémáknak egyértelműen a diktatúra feltételeinek a megteremtése, amikor PARANCSRA kell jóléreznünk magunkat, és nem lehet kritikát, észrevételt megfogalmazni, nem lehet véleményt kifejezni az állami fenyegetéstől való félelemtől.
Más nemzet rágalmazása pontosan az ügyész által valósult meg, aki az igazságot, mint alkotmányos alapértéket, amely mindenki számára érvényes, nemzetiségtől függetlenül, az ügyész az igazságra való törekvést, valamint azt a jogunkat, nekünk, magyaroknak, hogy a saját hazánkban ne legyünk idegenekként kezelve, bűncselekményként kezelte.
A rágalmazás fogalmánál maradva, az ügyész megközelítésében melyik nemzet vagy etnikai csoport volt megrágalmazva, és melyik, a szóban forgó eszme által? Volt ezekben az eszmékben valamely más etnikum vagy nemzet megemlítve a magyaron kívül?
A matematikai logika szerint, ha egy kijelentés a törvény megszegése, akkor a kijelentés fordítottjának törvényesnek kell lennie. Például, az "Igazságot Magyarországnak" kijelentés fordítottja az "Igazságtalanságot Magyarországnak". Valóban ennyire jutott a román igazságszolgáltatás?
Egy másik megközelítés szerint, a vádiratban szereplő eszmékhez hasonlítható eszmékhez nem kell messzire mennünk, elég, ha csak a román állam nemzeti himnuszának hivatalos szövegét tekintjük meg (a teljes szöveg megtalálható az 1994 évi 75 sz. törvény 2. csatolmányában):
11-12 versszak:
Kiáltsátok világgá, hogy ellopták a Dunát,
Csalárdsággal és csaló, ravasz mesterkedésekkel!

Egyetlen hangra várnak, és, mint farkasok, ugranak az esztenákba,
Öregek, férfiak, kamaszok, fiatalok, a hegyekből, és mezőkről!

Összehasonlítva azzal a szöveggel, hogy "Adjátok vissza a hegyeimet", és amely a magyar etnikumúak azon kérésére vonatkozott, hogy visszakívánják kisajátított tulajdonukat, de ez nem tartalmazott semmiféle hivatkozást harcra vagy erőszakra, az első idézett szövegnek is nagyon agresszív a hangneme, a második szöveg pedig egyértelműen népirtásra uszít azáltal, hogy farkasokként esztenákba (juhok helységeibe) való ugrásra hív fel, amely párhuzam a románok történelmének párhuzama, amely ilyen ugrásokkal terhes, elég, ha csak az Avram Iancu által vezetett román etnikumúak magyarellenes népirtásaira gondolunk Abrudbányán, Zalatnán, Nagyenyeden és még több, mint 150 erdélyi helységben, ahonnan a magyar nemzetiségűek ki lettek irtva a '48-as magyar szabadságharc alatt, vagy a Horea , Klosca és Krisán köztörvényes bűnözők által vezetett magyarellenes mészárlásokra a 18. századból, vagy a köröstárkányi, kisnyégerfalvi és más helyiségekben elkövetett mészárlásokra az I. világháború után, és a székely falvakban a II. világháború után.

15.16 versszakok:

          "Felfegyverzett karokkal, ereitekben a tűzzel, 
Élet szabadon vagy halál!, kiáltja mind."

Azzal a szöveggel összehasonlítva, hogy "Nem adjuk fel soha", magyar nemzetiségűekre vonatkoztatva. és amely szöveg a magyar etnikumúak kitartására vonatkozik, erőszakra vagy harcra semmilyen hivatkozást nem tartalmaz, a himnusz szövege fegyveres harcra és emberölésre uszít.

Utolsó két versszak:
"Inkább harcban halunk, teljes dicsőségben, 
Minthogy rabszolgák legyünk újra a régi földünkön!"

Azzal a magyarokra vonatkozó szöveggel, hogy "Nem térhetünk vissza idegenekként oda, ahol egyszer otthon voltunk", és amely szöveg a magyarok [si földjére vonatkozik, és amely szöveg semmiféle erőszakra vagy gyűlöletre nem tartalmaz hivatkozást, a himnusz szövege, amely a románok [si földjeire vonatkozik, egyértelműen erőszakra és fegyveres harcra buzdít, hogy a szóban forgó etnikumúak ne legyenek újra rabszolgák. És valljuk be, nem tudhatjuk, hogy ezek a versszakok a himnuszból nem vonatkoznak-e Magyarország vagy valamely szomszéd állam területére, ebben az értelemben ezek a verssorok expanzionisták, revizionisták és bosszúállóak is lehetnek.

Akkor ki a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő?"

În ceea ce privește obiectul juridic a infracțiunii, aceea constă în relațiile sociale de armonie și de bună conviețuire care trebuie să existe între cetățenii unei tări, indiferent de naționalitatea acestora, fără acțiuni de subminare a bunei conviețuiri prin ațâțarea urii naționale și prin acțiuni de ponegrire a unei alte națiuni sau a unui alt grup etnic”, citat din rechizitoriu, pag. 5.
În primul rând relațiile sociale nu TREBUIE să existe, la poruncă, și la forță de constângere, ci se formează spontan. O astfel de abordare a relațiilor sociale, și a problemei conviețuirii interetnice deja întrunește condițiile dictaturii, când să te simți bine este o PORUNCĂ, și nu poți formula critici, observații, nu îți poți exprima opinia din frica amenințării statale.Ponegrire a altei națiuni s-a efectuat chiar de procuror care a considerat dreptatea, o valoare constituțională, accesibilă tuturor, indiferent de naționalitate, dânsul a considerat aspirația spre această dreptate, respectiv aspirația, dreptul nostru constituțional, a maghiarilor, de a nu fi tratați ca și străini în propriul nostru patrie, drept câte un fapt penal.
Rămânând la noțiunea de ponegrire, în abordarea procurorului, care națiune sau grup etnic a fost ponegrit, și prin care afirmație dintre ideile în cauză? A fost menționat, pe lângă cea maghiară, oricare altă etnie sau națiune în aceste idei, în vreun fel?
Conform logicii matematice, dacă o afirmație este o încălcare a legii, atunci inversul propoziției trebuie să fie legal. Or inversul  afirmației “Dreptate pentru Ungaria”, de exemplu,  este următoarea: “Nedreptate pentru Ungaria.” Chiar aici a ajuns justiția română?
În altă ordine de idei, pentru a găsi afirmații comparabile celor în cauză, trebuie doar să ne amintim de textul oficial al imnului național al statului român, cu titlul “Deșteaptă-te române” (textul integral se regăsește in anexa nr 2 al legii nr. 75/1994):

versurile 11-12:
“Strigaţi în lumea largă că Dunărea-i furată
Prin intrigă şi silă, viclene uneltiri!”

“Un glas ei mai aşteaptă şi sar ca lupi în stâne,

Bătrâni, bărbaţi, juni, tineri, din munţi şi din câmpii!

În comparație cu textul “Dați-ne munții înapoi” referitor la etnici unguri, text care arată că etnicii maghiari își vor proprietatea furată înapoi, fără vreo referire însă la violență și luptă, primul text citat din imn are un ton mult mai agresiv, iar al doilea text din imn citat instigă pur și simplu la genocid prin instigarea la sărirea că “lupii” în „stânele” (localitățile) mieilor, ceea ce este o paralelă a istoriei românilor plină de astfel de “săriri în stâne”, dacă ne gândim numai la genocidurile comise de etnicii români sib conducerea lui Avram Iancu împotriva etnicilor maghiari la Aiud, Abrud, Zlatna și încă vreo 150 de localități ardelene din care etnicii maghiari au fost exterminate în timpul revoluției maghiare pașoptiste, sau la măcelurile antimaghiare conduse de criminalii Horea, Cloșca și Crișan din sec. 18.lea, sau la măcelurile de la Tărcaia, Negreni și alte localități după I. război mondial, și în satele secuiești după cel de al II. Lea război mondial.


versurile 15,16:
“Cu braţele armate, cu focul vostru-n vine,
"Viaţă-n libertate ori moarte!" strigă toţi.”

În comparație cu textul “Nu vom renunța niciodată” referitor la etnici unguri, text care se referă la perseverența etnicilor maghiari, însă nu face nici un fel de referire la violență și luptă, textul din imn citat instigă la violență armată și  omucidere.
Ultimele două versuri:
“Murim mai bine-n luptă, cu glorie deplină,
Decât să fim sclavi iarăşi în vechiul nost'pământ! “

În comparație cu textul “Nu e nevoie să ne întoarcem ca străini acolo unde cândva eram acasă.” referitor la etnicii unguri, text care se referă la pământul vechi al acestor etnici, și în care text nu există nici un fel de îndemn la ură sau acte violente, textul din imn citat, care se referă în schimb la vechiul pământ al etnicilor români, instigă la violență și luptă armată ca etnicii în cauză să nu fie sclavi iarăși. Și de fapt nu avem de unde să știm că aceste versuri din imn nu se referă la teritorii actuale din Ungaria sau alte țări vecine, în acest sens aceste versuri pot fi considerate expansioniste, revizioniste și revanșardiste.

Atunci cine  e rasist, fascist și xenofob?

Kapcsolódó:
Saját álláspontom a magyaros pólós ügyben - 3. rész. A revizionizmus, mint eszmerendszer a román vérbíróság előtt. (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
Nagy Magyarország-e? Megy a levesbe - megjött a vádirat a pólós ügyben is (ruszinkarpatalja.blogspot.com)



Méhkerék polgármesteri hivatala előtt a román felirat és zászló kérdése


Kapcsolódó: Sej de Méhkeréken vígan lobog a ... román zászló?! (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

2016. január 25., hétfő

Saját álláspontom a magyaros pólós ügyben - 3. rész. A revizionizmus, mint eszmerendszer a román vérbíróság előtt.

"A vádiratban még van egy megközelítés, amely szerint a fenti szövegek feliratozása, Nagy Magyarország térképe mellett, olyan jelkép amely idegengyűlöletre buzdít azáltal, hogy Románia alkotmánya 1. cikkének az állam egységes és oszthatatlan jellegére vonatkozó előírásait érinti, céljuk pedig a bosszúálló, revizionista eszmék terjesztése, ami felélesztheti a román és magyar etnikumúak között az abból az időből származó szélsőséges nacionalista érzelmeket. (vádirat 10. oldala)"
Ebből az megközelítésből egyértelműen kiderül, hogy a szóban forgó eszmék, amelyek a vádirat tárgyát képezi, az ügyész által valójában REVIZIONISTA  és BOSSZÚÁLLÓ eszmék.
Ebben az értelemben, az ügyész megközelítésében ezek az eszmék revizionisták, úgymint a trianoni vagy párizsi békediktátumok, tulajdonképpen olyan nemzetközi szerződések felülvizsgálatára vonatkoznak, amelyek nemzetközi jogokat és kötelezettségeket írnak elő.
A 2002 évi 31 sz. sürgősségi kormányrendelet 2 cikk a) pontja, amely megadja a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő eszmék  teljes listáját, sehol nem tartalmazza a revizionista eszméket, ami nem csoda, mert egy nemzetközi szerződés megkötése, felbontása vagy felülvizsgálata, mint eszme a politikához és semmiképp sem a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő eszmék kategóriájába tartozik. A nemzetközi szerződések megkötésének, felbontásának és felülvizsgálatának joga minden állam alapvető nemzetközi joga (Az 1969-es bécsi egyezmény a nemzetközi szerződésekhez való jogról , valamint Az 1989-es bécsi egyezmény a nemzetközi szerződésekhez való jogról).
Attól a pillanattól, hogy létezik ilyen jog, érthetetlen, hogy az ezzel a joggal kapcsolatos eszmék kifejezése rasszista, fasiszta és idegengyűlölő tett lenne. Hogyan lehetne megkötni, felbontani vagy felülvizsgálni egy nemzetközi szerződést, ha nem lehet az ezzel kapcsolatos eszméket nyilvánosan kifejezni?
Romániában jól ismert kampány a "Besszarábia Románia" elnevezésű kampány. Így:
1. 2012 októben 12-én több, mint 1000 személy indult el a Győzelem térről, bukarestből, egy "Besszarábiával való egyesülésért" való menetben, az Agerpress és Hotnews beszámolói szerint az eseményt a 2012 Akció civil platform szervezte.
Ugyanezen forrás szerint ez a platform tulajdonképpen több nemkormányzati szerv és kezdeményező csoport szövetsége, amelyek Moldva Köztársaságnak Romániával való egyesülését szorgalmazzák.
Az ezzel kapcsolatos médiaanyagban több fotó található, ahol a menet résztvevői  "Besszarábia Románia" feliratú óriásmolinót feszítenek ki a menet idejére.
A szervező mindezt internetes közegben is terjeszti, a követőit egy nemzetközi kampányra is rá akarja beszélni.
2. A www.luleamariusdorin.ro oldal szerint nevezett Lupea Marius Dorin kiadott és piacra dobott egy könyvet, "Besszarábia Románia" címmel.
3. A www.magazin-romanism.ro oldal tanúsága szerint, a nevezett Románság Bolt megtervezett és piacra dobott trikókat, férfi és női pulóvereket különféle tervezésben, "Besszarábia Románia" felirattal, ezt internetes közegben is terjeszti, mind a mai napig.
4. A www.bistritanews.ro, www.curentul.md, www.libertatea.ro, www.independent.md oldalak szerint 2015.03.25-én több, mint 100 szenátor és képviselő a román parlamentben "Besszarábia Románia 1918 március 27" feliratú trikókat viseltek. Az idézett források szerint, A két törvényhozói kamara megtelt kék pólókkal, amelyeken sárgával írta a jól ismert szöveget, amely az utóbbi években, minden médiában, utcai grafittiken, rendezvényeken és akadémiai vitákon megjelenik: "Besszarábia Románia 1918 március 27"
5. A www.personalizatok.ro  megtervezett és piacra dobott trikókat, férfi és női pulóvereket különféle tervezésben, "Besszarábia Románia" felirattal, ezt internetes közegben is terjeszti, mind a mai napig.
6. A www.adevaruldespredaci.ro oldal szerint nevezett Valentin Dan egy cikket írt és tett nyilvánossá "Besszarábia Románia" címmel. 
Ugyanakkor, ha a revizionista eszmék idegengyűlölőek, egy törvénytelen értelmezés szerint, akkor a "Besszarábia Románia" eszme is idegengyűlölő eszme kellene legyen, mivel egy revizionista eszme, abban az értelemben, hogy felül kívánja vizsgálni a Moldva Köztársaság status quojára vonatkozó 1947 évi párizsi békeszerződést, amely állam a történelme során el volt foglalva Románia által, és így, közigazgatási szempontból, ennek része volt, jogilag függetlenségét és szuverenitását 1947-ban kapva csak vissza.
Vagy csak a trianoni és párizsi békeszerződésekre vonatkozó revizionista eszmék rasszisták, fasiszták és idegengyűlölőek, a más szerződésekre vonatkozó eszmék, amelyekben Románia részes,  pedig nem? Nem tűnik ez kettős mércének és hátrányos megkülönböztetésnek?
Törvényes szempontból, ahhoz, hogy a revizionista eszméket kiküszöböljék, szükség volna, csakúgy, mint a rasszista, fasiszta és idegengyűlölő eszméknél, egy törvényi szabályozásra, amely egyértelműen meghatározza ezeket az eszméket, mert jelen pillanatban, valljuk be, ilyen szabályozás nincs, és az ügyésznek a próbálkozásai, hogy az általam nyilvánosan kifejtett eszméket beletuszkolja valahogy a rasszista, fasiszta és idegengyűlölő eszmék meghatározásába, erőltetett és megalapozatlan.
Zárójelben, nem véletlenül nem lett a román törvénykezésbe beiktatva egy, a revizionista eszméket kiküszöbölő jogi előírás, hanem mert teljes és egyértelmű ellentétben állna a szólásszabadság jogával."

"În rechizitoriu mai apare o apreciere, conform căreia inscripționarea textelor de mai sus, pe lângă harta Ungariei Mari, constituie însemne care incită la xenofobie prin faptul că aduc atingere prevederilor art. 1 din Constituția României privind caracterul unitar și indivizibil al statului și au scopul de a propaga idei revanșardiste, revizioniste iar promovarea acestor idei ar putea reînvia la etnicii români sau maghiari sentimentele naționalist-extremiste sau xenofobe din aceea perioadă istorică (pag. 10 din rechizitoriu).
Din aprecierea aceasta reiese cu exactitate că ideile despre care vorbim, și care constituie obiectul rechizitoriului prezent, sunt considerate de către procuror de fapt idei REVIZIONISTE si REVANȘARDISTE.
În aces sens, după aprecierea procurorului, ideile sunt de tip revizionist, în sensul revizuirii dictatului de la Trianon sau dictatului de la Paris, acte care sunt de fapt tratate internaționale, care prevăd drepturi și obligații internaționale.
În textul art. 2 lit. a din O.U.G. nr. 31/2002, act normativ care ne oferă lista completă a  ideilor, concepţiilor sau doctrinelor fasciste, rasiste sau xenofobe, nu apar nicăieri ideile revizioniste, ceea ce nu este de mirare, pentru că ideea de încheiere sau desființare ori revizuire a unei tratate internaționale ține de domeniul politicii și nicidecum de domeniul ideilor rasiste, fasciste sau xenofobe. Dreptul de a încheia, de a desființa sau a revizui tratate internaționale este dreptul internațional de bază al fiecărei state (Convenția de la Viena din 1969 cu privire la dreptul tratatelor internaționale, respectiv Convenția de la Viena din 1986 cu privire la dreptul tratatelor internaționale).
Din moment ce există un astfel de drept, este inexplicabil, cum a exprima idei despre acest drept ar intra în lista ideilor rasiste, fasciste sau xenofobe. Cum se poate incheia, desființa sau revizui un tratat internațional dacă nu se poate exprima idei despre tratatul respectiv?
În România este foarte bine cunoscută o campanie, care se numește “Basarabia e Romania”. În acest sens:
1. La data de 12 octombrie 2012, mai mult de 1.000 persoane au plecat din P.ța Victoriei din București, într-un “Marș pentru Unirea cu Basarabia”, conform relatărilor Agerpress și Hotnews.com, evenimentul fiind organizat de “Platforma civica Acțiunea 2012”.
Conform acelorași surse, “Platforma civica Acțiunea 2012” este de fapt o coaliție formată din mai multe organizații nonguvernamentale și grupuri de initiațivă care susțin unirea Republicii Moldova cu România.
În conformitate cu imaginile acestor articole de referință respectiv imagini făcute public despre acest eveniment (sursa www.hotnews.com)  atașat ca și anexă prezentei, participanții adunării publice în cauză au afișat cel puțin un banner urias cu mesajul „Basarabia e România”.
În conformitate cu imagini de pe site-ul www.actiunea2012.ro, persoana în cauză și la data prezentă propagă acest mesaj inclusiv în mediul online, pe site-ul personal, în mod sistematic, invitând adepții chiar la o campanie internațională cu denumirea „Basarabia e România”.
2. În conformitate cu site-ul de web www.luleamariusdorin.ro, linkul www.luleamariusdorin.ro/basarabia-e-romania, atașat ca și anexă prezentei, numitul Lupea Marius Dorin a redactat și a scos pe piață o carte cu titlul „Basarabia e România”.
3. În conformitate cu site-ul de web www.magazin-romanism.ro, cu imagini de pe acest site  atașat ca și anexă prezentei, numitul “Magazin Românism” a confecționat și a scos pe piața de îmbrăcăminte tricouri, bluze masculine și feminine, în diferite design-uri, inscripționate cu mesajul „Basarabia e România”, respectiv propagă acest mesaj inclusiv în mediul online, constant, și la data prezentă.
4. În conformitate cu site-ul de web www.bistritanews.ro, www.curentul.md, www.libertatea.ro, www.independent.md, la data de 25.03.2015, peste o sută de senatori și deputați din Parlamentul României au purtat în Parlament tricouri cu „Basarabia e România – 2 martie 1918”. Conform acelorași surse, Plenul celor doua Camere ale Legislativului s-a umplut de tricouri bleumarin pe care scria cu galben binecunoscutul mesaj, vizibil in ultimii ani in toate mediile, de la graffiti la manifestari stradale si dezbateri academice - "Basarabia e Romania - 27 martie 1918", slogan promovat de societatea civilă, prin Platforma Unionistă Acțiunea 2012.”
5. În conformitate cu site-ul de web www.personalizatok.ro, cu imagini de pe acest site  atașat ca și anexă prezentei, numitul “PersonalizatOK” a confecționat și a scos pe piața de îmbrăcăminte tricouri inscripționate cu mesajul „Basarabia e România”, respectiv propagă acest mesaj inclusiv în mediul online, constant, și la data prezentă.
6. În conformitate cu site-ul de web www.adevaruldespredaci.ro, linkul www.adevaruldespredaci.ro/basarabia-e-romania-si-romania-e-basarabia, atașat ca și anexă prezentei, numitul Valentin Roman, la data de 21.09.2012 a redactat un articol cu titlul „Basarabia e România” pe acest site.
Or dacă chiar ideile revizioniste sunt idei xenofobe, pe baza unei interpretări nelegale, atunci și ideea “Basarabia e Romania” trebuie să fie tot o idee xenofobă, ideea fiind una revizionistă, în sensul revizuirii Tratatului de pace de la Paris din 1947 privind statul legal al Republicii Moldova, care în cursul istoriei a fost ocupată de România, și astfel, din punct de vedere administrativ a fost parte a acestuia, de jure recăpătând independența și suveranitatea doar în 1947.
Sau doar ideile revizioniste care se referă la tratatul de la Trianon sau Paris sunt idei rasiste, în timp de ideile revizioniste referitoare la alte tratate la care România e parte, nu sunt? Nu miroase a dublă măsură și discriminare aici?
Din punct de vedere legal, dacă chiar se dorește a contracara sau a combate răspândirea ideilor revizioniste, ar trebui, ca și pentru ideile rasiste, fasciste sau xenofobe, un act normativ care să definească clar și să reglementeze aceste idei, pentru că, în momentul de față, o astfel de normă nu există, iar încercările procurorului de a încadra cumva ideile pe care am prezentat eu în mod public, în definiția ideilor rasiste, fasciste sau xenofobe, în sensul legii, sunt forțate și nefondate.

În paranteză, o astfel de act normativ de combatere a ideilor revizioniste nu a fost introdusă în legislația românească nu numai din întâmplare, ci pentru că ar fi în totală contradicție cu dreptul de libera exprimare a opiniei."

Kapcsolódó:
Saját álláspontom a magyaros pólós ügyben - 2. rész (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
Nagy Magyarország-e? Megy a levesbe - megjött a vádirat a pólós ügyben is (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

2016. január 24., vasárnap

Saját álláspontom a magyaros pólós ügyben - 2. rész

"Honnan jelenik meg az "alkotmányellenesség" fogalma? Ezzel kapcsolatosan a következőket pontosítom:
A szóban forgó, nemzeti gyűlölet és megkülönböztetésnek tartott üzenetek között szerepel az  „Igazságot Magyarországnak.”  szöveg is. 
A román alkotmány 1. cikk (3) pontja értelmében az állam alapelve az IGAZSÁG. és az alkotmány szövegében nem szerepel Románia igazsága vagy valamilyen más állam igazsága, hanem az EGYETEMES igazság, ebbe pedig Magyarország igazsága is beletartozik, mivel Magyarország egy létező állam, a nemzetközi jog alanya. Így az „Igazságot Magyarországnak.” eszme, az igazságra való törekvés nemcsak hogy nem alkotmányellenes, hanem ez az eszme kifejezettem védve van az alkotmány 1. cikk (3) pontja által. 
A szóban forgó üzenetek között van az is, hogy A magyar föld nem eladó.”. A TULAJDONHOZ VALÓ JOG a román alkotmány 44 cikke által van leszögezve. Abban a pillanatban, hogy magyar állampolgár is vagyok, nevezhetem az ingatlanomat, magánterületemet magyar földnek. És szabadon vásárolhatok vagy eladhatok magánterületet. Ha ez a jogom megvan, akkor ezt egy pólóra feliratozva is kifejezhetem.
A szövegek között szerepel az is, hogy Adjátok vissza a hegyeimet.”. A MAGÁNTULAJDONHOZ VALÓ JOG, AZ ÁLLAMMAL SZEMBENI KÖVETELÉSEKHEZ VALÓ JOG, a magántulajdon biztonságához való jog, a magántulajdontól való megfosztás törvénytelensége, valamint a KÁRTÉRÍTÉSHEZ VALÓ JOG egy elszenvedett kár után, mind le van szögezve a román alkotmány 44 cikkében. Mivel én úgy gondolom, hogy megfosztottak a magántulajdonomtól, jogom van kifejezni a magántulajdonom iránti igényemet vagy a kártérítés iránti igényemet.
A szóban forgó üzenetek között van az is, hogy Nem szabad idegenként visszamennünk oda, ahol egyszer otthon voltunk.” 
A matamatikai logika alapjai szerint, ha ez a kijelentés törvénysértő (hamis), akkor a kijelentés tagadásának (fordítottjának) törvényesnek (igaznak) kell lennie. Ennek a kijelentésnek a fordítottja a következő: "Idegenek kell legyünk a saját hazánkban". Eszerint súlyosan sérül az állampolgárok egyenlőségének elve, amely elvet Románia alkotmánya 4 cikk. (2) pontban fogalmaz meg: 
(2) Románia az összes állampolgárának közös és oszthatatlan hazája, fajtól, nemzetiségtől, etnikai eredettől, nyelvtől, vallástól, nemtől, véleménytől, politikai hovatartozástól, vagyontól vagy társadalmi származástól függetlenül.
  A szóban forgó szüvegek között található az is, hogy Nem adjuk fel soha.”. Ez a mondat, a román értelmező szótár szerint egy emberi minőség, tulajdonság, a kitartás értelmezése.
Kitartás: elszántság, következetesség a munkában, meggyőződésekben, hozzáállásokban.
Akkor most a kitartás, a következetesség, elszántság emberi tulajdonság rasszista, fasiszta, idegengyűlölő eszme?
Itt az új polgárjogi törvénykönyv 58. cikkében előírt szabad személyiségfejlesztéshez való jogom sérült.
A szóban forgó eszmék között található a Jobbik Magyarországért Mozgalom” üzenet is. Ez a szöveg tulajdonképpen egy Magyarországon bejegyzett párt neve, amely pártnak az Európai Parlamentben is vannak küldöttei. Magyar állampolgárként lehetek ennek a pártnak a híve, sőt hivatalos tagja is.
A párt nevének felirását egy pólóra bűncselekménynek tekinteni a politikai jogaimat sérti, amely jogok a 2000 évi 137 sz. kormányhatározat a hátrányos megkülönböztetés megelőzésére és büntetésére, 1 cikk (2) pont c) alpontban vannak leszögezve:
Az állampolgárok egyenlőségének, a kedvezményezettség és hátrányos megkülönböztetés kizárásának elvei különösen a következő jogok terén vannak szavatolva:
c) a politikai jogok, éspedig a választási jogok, a közéletben való részvétel joga és a köztisztségekhoz és közméltóságokhoz való hozzáférés joga.
Ebben az értelmeben pont az összes szóban forgó eszmének van egy alkotmányos vagy egy érvényben lévő törvényi előírásos alapja. Az ügyész, másfelől, csak kijelenti, bizonyítékok nélkül, hogy ezek a kijelentések alkotmányellenesek.
A 9. oldalon az ügyész megjegyzi:... ezeken az árucikkeken levő üzenet egy felszólítás, egy uszítás a román állam határainak felülvizsgálatára, Románia szuverenitásának tagadása, amely véleményünk szerint gyűlöletkeltés, és idegengyűlölő eszmék és szélsőséges nacionalizmus terjesztése a román és a magyar etnikumúak között."

"De unde apare noțiunea de cale neconstituțională”? Referitor la acest aspect, precizăm următoarele:
Între mesajele incriminate, considerate mesaje de incitare la ură națională și discriminare, există și mesajul: „Igazságot Magyarországnak.” în traducere română “Dreptate pentru Ungaria”.
Conform Constituției României, art. 1, alin.(3) principiul de bază al statului este DREPTATEA, în textul Constituției nu e precizat dreptatea României sau vreunei alte state, numai dreptatea UNIVERSALĂ, în care noțiune intră și dreptatea Ungariei, Ungaria fiind un stat existent, subiect al dreptului internațional. Astfel, ideea de Dreptate pentru Ungaria” , aspirația de dreptate, nu numai că nu este anticonstituțională, ideea e chiar protejat de art. 1 alin. (3) din Constituție.
Între mesajele incriminate există și mesajul: „A magyar föld nem eladó.”  în traducere română “Pământul unguresc nu este de vânzare”.
DREPTUL LA PROPRIETATE e un drept consacrat prin însăși constituția României, art. 44. Din moment ce sunt cetățean maghiar, îmi pot numi proprietatea privată imobil teren “pământ unguresc”. Or am și dreptul să vând și să cumpăr liber imobil teren. Dacă am acest drept, pot să și exprim acest drept, dacă vreau, și scris pe un tricou.
Între mesajele incriminate există și mesajul: „Adjátok vissza a hegyeimet.” în traducere română “Dați-ne munții înapoi”.
DREPTUL LA PROPRIETATE, DREPTUL LA CREANȚE ASUPRA STATULUI, dreptul la siguranța proprietății, dreptul de a nu fi desproprierit, respectiv DREPTUL DE A FI DESPĂGUBIT după o pagubă suferită, sunt drepturi consacrate prin însăși constituția României, art. 44. Din moment ce consider că am fost desproprierit, am dreptul să exprim dorința de a avea proprietatea înapoi ori de a fi despăgubit.
Între mesajele incriminate există și mesajul: „Nem szabad idegenként visszamennünk oda, ahol egyszer otthon voltunk.” , în traducere română „Nu e nevoie să ne întoarcem ca străini acolo unde cândva eram acasă.”.
Conform bazelor logicii matematice, dacă această propoziție (afirmație) este o încălcare a legii (e falsă), atunci inversul propoziției trebuie să fie legal (adevărată). Or inversul acestei afirmații este următoarea: Trebuie să fim străini acasă în patria noastră.” Astfel mi s-a atins dreptul la egalitate între cetățeni, un drept consacrat prin însăși constituția României, art. 4 alin. (2) care prevede: (2) România este patria comună şi indivizibilă a tuturor cetăţenilor săi, fără deosebire de rasă, de naţionalitate, de origine etnică, de limbă, de religie, de sex, de opinie, de apartenenţă politică, de avere sau de origine socială.
Între mesajele incriminate, considerate mesaje de incitare la ură națională și discriminare, există și mesajul: „Nem adjuk fel soha.” în traducere română “Nu vom renunța niciodată.”
Această propoziție este o exprimare a unei calități omenești, și anume perseverența, calitatea de a nu renunța, conform DEX.
Perseverență: Acțiunea de a persevera; însușirea de a fi perseverent; stăruință, statornicie în muncă, în convingeri, în atitudini etc.; tenacitate.
Or calitatea de personalitate, și anume perseverența este o idee fascistă, rasistă ori xenofobă?
Astfel mi s-a atins dreptul la dezvoltarea liberă a personalității, un drept consacrat prin art. 58 din Noul Cod civil.
Între mesajele incriminate există și mesajul: „Jobbik Magyarországért Mozgalom”, în traducere română “Jobbik Mișcare pentru Ungaria.”
Or acest text e de fapt denumirea unei partide înregistrate în Ungaria, care are delegați și în Parlamentul Europei. Or fiind cetățean maghiar, pot să fiu un adept sau chiar membru oficial al partidului în cauză.
Prin tratarea simplei afirmări a denumirii unei partide ca și un fapt penal, mi s-a atins dreptul politic, un drept consacrat prin art. 1 alin. (2) lit. c) din O.G. nr. 137/2000 republicată privind prevenirea și sancționarea tuturor formelor de discriminare care prevede:
Principiul egalitatii intre cetateni, al excluderii privilegiilor si discriminarii sunt garantate in special in exercitarea urmatoarelor drepturi: 
c) drepturile politice, si anume drepturile electorale, dreptul de a participa la viata publica si de a avea acces la functii si demnitati publice; 
În acest sens chiar fiecare idee în parte are la bază o prevedere din Constituție sau dintr-un act normativ în vigoare. În schimb, procurorul doar afirmă, fără probă, cum că aceste afirmații ar fi neconstituționale.
La pagina 9 procurorul precizează: ...mesajul transmis de aceste articole, respectiv un îndemn, o incitare la revizuirea granițelor statului român, de negare a suveranității României, care ÎN OPINIA NOASTRĂ este de natură a instiga la xenofobie și de a promova idei xenofobe și naționalismul extremist în rândul etnicilor maghiari și români.”

Kapcsolódó:

Cion bölcseinek jegyzőkönyvei - 6. jegyzőkönyv

Monopóliumok; ezektől függ a gójok vagyona. A nemesség földjének elvétele. Kereskedelem, ipar és spekuláció. Luxus. Béremelés és az alapszükségletek árának emelése. Anarchizmus és részegeskedés. A gazdasági elméletek propagandájának jelentősége. 

 Hamarosan hatalmas monopóliumokat fogunk létesíteni, óriási vagyontárolókat, melyektől még a nagy nemzsidó vagyonok is oly mértékben függenek majd, hogy a politikai összeomlást követő napon el fognak tűnni éppúgy, mint az államok fizetőképességébe helyezett bizalom.

... Azok önök közül, akik közgazdászok, helyesen fel tudják mérni ennek a gondolatmenetnek a jelentőségét! Minden lehetséges módon növelnünk kell szuperkormányunk jelentőségét azzal, hogy azt mindazok oltalmazójaként és jótevőjeként állítjuk be, akik önként alávetik magukat nekünk. A gój nemesség, mint politikai hatalom halott, - nem kell számításba vennünk; mint földbirtokosok azonban még lehetnek ártalmasak ránk nézve, minthogy a megélhetésüket biztosító segélyforrások révén önellátók. Ezért lényeges számunkra, hogy bármi áron megfosszuk őket földjeiktől.

Ez a cél legjobban a földbirtokon nyugvó terhek növelésével - a földbirtok eladósításával lesz elérhető. Az erre irányuló intézkedésekkel sakkban fogjuk tartani a földbirtokosokat és alázatos és feltétlen engedelmességre fogjuk késztetni. A gój nemesek - minthogy átöröklés folytán képtelenek kevéssel beérni - rohamosan le fognak égni és tönkremenni. Ugyanakkor intenzíven támogatnunk kell a kereskedelmet és ipart, mindenekelőtt azonban a spekulációt, melynek az a feladata, hogy ellensúlyozza az ipart. Spekuláció nélkül az ipar megsokszorosítaná a magánkézben lévő tőkét és hozzájárulna a mezőgazdaság talpraállításához, amennyiben megszabadítaná a földbirtokot a mezőgazdasági bankokkal szembeni kötelezettségeitől. Arra van szükségünk, hogy az ipar vonja el a mezőgazdaságtól mind a munkaerőt, mind a tőkét, és a spekuláció segítségével kezünkre játssza a világ minden pénzét s ezáltal proletár sorba taszítsa az összes gójt. Akkor azonban a gójok meg fognak hajolni előttünk, ha másért nem, azért, hogy megkapják a jogot ahhoz, hogy éljenek. Ahhoz, hogy teljesen tönkretegyük a gójok iparát, a spekuláció mellett még egy eszközt használunk majd fel, a fényűzést, amelyet mi terjesztettünk el a gójok között, azt a mohó kívánkozást a fényűzés után, amely mindent elnyel.

Emelni fogjuk a munkabéreket, ez azonban semmiféle előnyt nem fog jelenteni a munkások számára, mert ugyanakkor elő fogjuk idézni a legfontosabb közszükségleti cikkek árának emelkedését is azzal az ürüggyel, hogy a mezőgazdaság és állattenyésztés hanyatlásának következménye. Továbbá ravaszul alá fogjuk aknázni a termelés alapjait azzal, hogy hozzászoktatjuk a munkásokat az anarchiához és részegeskedéshez, .s ezzel egyidejűleg megteszünk minden intézkedést arra, hogy kiirtsuk a föld színéről a gójok összes képzett erőit.

Hogy a gójok idő előtt rá ne döbbenjenek a dolgok igazi állására, azzal fogjuk álcázni céljainkat, hogy azt állítjuk, égünk a vágytól, hogy szolgáljuk a munkásosztályt és a közgazdaságtan magasztos elveit, amelyek mellett a közgazdasági elméleteink erélyes propagandát fejtenek ki.

Kapcsolódó:
Cion bölcseinek jegyzőkönyvei - 5. jegyzőkönyv (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

2016. január 22., péntek

Saját álláspontom a magyaros pólós ügyben - 1. rész

"Megállapításaim a vádirattal kapcsolatosan:

        Az 1130/P/2014 sz.  iratcsomóban kiállított vádiratban megállapításra kerül, hogy büntetőeljárás folyik ellenem fasiszta, rasszista és idegengyűlölő jelképek birtoklásáért és forgalomba helyezéséért, amit a 2002 évi 31 sz. sürgősségi kormányrendelet 4 cikk 1 pontja ír elő és büntet. 
    A rendelet 2 cikk b) pontja értelmében a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő jelképek a következőképpen vannak meghatározva: zászlók, kitűzők, jelvények, egyenruhák, jelmondatok, köszönési módok, és bármely más hasonló jelkép, amely az a) pontban előírt eszméket, felfogásokat és eszmerendszereket népszerűsíti.  
       A 2002 évi 31 sz. sürgősségi kormányrendelet 2 cikk a) pontja egy teljeskörű meghatározást ad a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő eszmék, felfogások és eszmerendszerek fogalmának, ezeket a következőképpen példázza: etnikai, faju vagy vallási alapú gyűlölet és erőszak, egyik faj felsőbb- és a másik faj alacsonyabbrendűsége, az antiszemitizmus, idegengyűlöletre való uszítás, az alkotmányos rend és a demokratikus intézmények megváltoztatására irányuló erőszak, szélsőséges nacionalizmus, 
      A vádirat szövegéből kiderül, hogy az eszmék, amelyek a vádirat tárgyát képezik, etnikai alapú gyűlölet és erőszak, gyűlöletre való uszítás,  szélsőséges nacionalizmus.
     Az álláspontja alátámasztására az ügyész egy, az Országos Diszkriminációellenes Tanács által kiállított nézőpontot használ. Azonban ez a nézőpont az összes szövegre vonatkozik. Ennek ellenére az ügyész két szöveget nem tart idegengyűlölőnek, noha az ODT ezeket is a szabad véleménnyilvánítást túllépő eszméknek minősítette, Milyen alapon jutott erre a következtetésre, ez nincs a vádiratban pontosítva.
      A Román Értelmező Szótár szerint:
gyűlölet: Erős ellenségességérzés, ellenséges hozzáállás valaki vagy valami iránt
erőszak: nyers erő alkalmazása, kényszerítés, megszorítás
uszítás: szándékosan feszült idegállapotba hozás, ellenséges tevékenységre való felhívás, provokálás, feszültségkeltés
idegengyűlölet: Félelem, visszautasítás és gyűlölet olyan személyekkel szemben, akik más etnikai csoporthoz tartoznak, mint az alany
nacionalizmus: a nemzet fogalomból származtatott politikai ideológia, a 19-20 században a nemzeti önismeret és a nemzetek valamint a nemzetállamok kialakulásában játszott szerepet.
szélsőségesség: egy olyan divat, mozgalom, politikai szereplő, amely valamilyen vélemény, eltúlzott, egyoldalú, szélsőséges nézőpont alapőján erőszakos vagy szélsőséges módon kívánja a programját érvényesíteni
A vádirat nagy részét az tölti ki, hogy az ügyész bizonygatja az állam közbelépésének szükségességét a szabad véleménynyilvánítás korlátozására. A szóban forgó eszmék fasiszta, rasszista és idegengyűlölő jellegét az ügyész a 9. oldalon egy mondattal bizonyítja, éspedig:
"...a gyanusított olyan véleményeket óhajtott terjeszteni, amelyek nemzeti gyűlöletre és hátrányos megkülönböztetésre buzdítanak, Románia egyik régiójának alkotmányos státusának megkérdőjelezése által, és arra biztatnak egy közösséget, hogy a jogállást alkotmányellenes módon változtassák meg."
A vádiratban azonban ez nincs bizonyítva semmilyen formában. Melyik régiónak az alkotmányos státusa lett megkérdőjelezve? Honnan állapítható meg egyértelműen, hogy melyik régióról van szó ezekben az eszmékben? Honnan jelenik meg az uszítás fogalma?
Az idegengyűlöletre vonatkozóan, az értelmező szótár szerint kell lennie az alany etnikumától eltérő etnikumú személyeknek, akikkel szemben félelem, gyűlölet és visszautasítás fejeződik ki. A szóban forgó üzenetekben milyen etnikum van megemlítve? Semmi más etnikum, csak a magyar.  
A szóban forgó üzenetekből teljességgel hiányzik bármilyen felszólítás bármely tevékenységre, nyelvtani értelemben még igéket sem tartalmaznak a mondatok. ebben az értelemben, figyelembe véve az értelmező szótár meghatározását, levonható a következtetés, hogy a szóban forgó üzenetekben semmiféle uszítás nincs."

"Observațiile mele referitoare la rechizitoriu, în fond:

            În rechizitoriul din dosarul 1130/P/2014 se precizează că sunt cercetat penal sub aspectul săvârșirii de deținere în vederea punerii în circulație de simboluri fasciste, rasiste ori xenofobe. prev. și ped. de art. 4 alin. 1 din O.U.G. nr 31/2002.
Potrivit art. 2 lit. b din Ordonanță, simbolurile fasciste, rasiste sau xenofobe sunt definite ca: drapelele, emblemele, insignele, uniformele, sloganurile, formulele de salut, precum şi orice alte asemenea însemne, care promovează ideile, concepţiile sau doctrinele prevăzute la lit. a.
Art. 2 lit. a din O.U.G. nr. 31/2002 ne oferă cea mai amplă definiție a noțiunilor de idei, concepţii sau doctrine fasciste, rasiste sau xenofobe, acestea fiind exemplificate ca ura şi violenţa pe motive etnice, rasiale sau religioase, superioritatea unor rase şi inferioritatea altora, antisemitismul, incitarea la xenofobie, recurgerea la violenţă pentru schimbarea ordinii constituţionale sau a instituţiilor democratice, naţionalismul extremist.
Din textul rechizitoriului reiese că ideile care constituie obiectul rechizitoriului sunt considerate drept: ură și violență pe motive etnice, incitarea la xenofobie și naționalism extremist.
Pentru a-și dovedi punctul de vedere, procurorul apelează la un punct de vedere al CNCD-lui. Or punctul de vedere se referă la TOATE ideile prezentate. Totuși, procurorul consideră că două texte, deși CNCD le consideră și pe acestea peste limita de liberă exprimare a opiniei, nu sunt xenofobe. Pe ce considerație a ajuns la acest rezultat? Asta nu este precizat în rechizitoriu.
În conformitate cu DEX,
 ură: Sentiment puternic de ostilitate, atitudine dușmănoasă față de cineva sau de ceva.
violență: Faptul de a întrebuința forța brutală; constrângere, violentare; siluire;
incitare: A aduce în mod intenționat la o stare de agitație, îndemnând la acțiuni dușmănoase; a instiga; a ațâța; a stârni; a provoca; a porni.
xenofobie: Atitudine de teamă, respingere și ură față de persoanele străine de grupul etnic din care face parte subiectul.
naționalism: Ideologie și politică derivate din conceptul de națiune, care a contribuit în sec. XVIII-XX la cristalizarea conștiinței naționale și la formarea națiunilor și statelor naționale. 
Extremism: Atitudine, a unor curente, mișcări, persoane politice care, pe baza unor opinii, idei, păreri exagerate, unilaterale, extreme, urmăresc prin măsuri violente sau radicale să impună programul lor.
Rechizitoriul este umplută cu încercarea de a dovedi necesitatea ingerinței statului în libera exprimare a opiniei. Pentru a dovedi caracterul de idei rasiste, fasciste sau xenofobe a ideilor în cauză, în rechizitoriu apare o propoziție pe pag. 9 și anume:
„...suspectul a dorit să disemineze opinii care incită la ură națională și discriminare, prin punerea sub semnul întrebării a statutului constituțional al unei regiuni din România și incitarea unei comunități de a schimba pe căi neconstituționale starea de drept.
Or în rechizitoriu nu este probat această afirmație sub nici o formă. Statutul constituțional al cărei regiuni a fost pus sub întrebare? De unde reiese cu exactitate că într-adevăr despre regiunea în cauză este vorba în ideile în cauză?  De unde apare noțiunea de incitare?
Referitor la noțiunea de xenofobie, conform DEX, trebuie să existe persoane străine de grupul etnic din care face parte subiectul, față de care se exprimă teamă, ură și respingere. Or prin mesajele incriminate care etnie străină este menționată? În mesajele în cauză doar etnia maghiară este menționat, fără a face absolut nici o referire la vreo altă etnie.
Din mesajele incriminate lipsește cu desăvârșire orice fel de îndemn la orice fel de acțiune, în sens gramatical nici măcar verbe nu conțin propozițiile; în acest sens, luând definiția DEX al noțiunii de “incitare” se poate trage concluzia că în ideile în cauză nu există nici un fel de incitare."

Nagy Magyarország-e? Megy a levesbe - megjött a vádirat a pólós ügyben is (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

Az Örmény Köztársaság megkeresése a Székely Köztársaság elismerése céljából. Az örmény népirtás hivatalos elismerése a Székely Köztársaság részéről.




Kapcsolódó:
Embassy of Armenia to Austria
Székely Köztársaság Külügyminisztériumának hivatalos Facebook oldala

2016. január 20., szerda

Cion bölcseinek jegyzőkönyvei - 5. jegyzőkönyv

Egy erős kormányközpontosítás létrehozása. A hatalomátvétel módszerei a szabadkőművesség által. Az államok közötti egyezségek lehetetlenségének okai. A zsidók "sorsának" állapota. Arany - az államgépezet motorja. A kritika jelentősége. "Kirakat"-intézmények. A szócsépléstől való elfáradás. Hogyan kell megragadni a közvéleményt. Az egyéni kezdeményezés jelentősége. A szuperkormány.

Vajon milyen kormányformát lehet adni olyan közösségnek, amelyekben mindenütt korrupció üti fel a fejét, ahol csak csalásszámba menő trükkök ügyes meglepetései taktikájával lehet gazdagsághoz jutni, ahol szabadság uralkodik, ahol az erkölcsösséget csak büntető intézkedések és szigorú törvények tartják fenn, nem pedig önként elfogadott elvek, ahol a hit és a haza iránti érzelmeket kitörölték kozmopolita meggyőződések?

Milyen kormányformát kell adni ilyen közösségnek, ha nem azt a kényuralmat, melyet a későbbiek során fogok elmondani önöknek? Fokozatosan központosítani fogjuk a közigazgatást, hogy a társadalom összes erőit a kezünkbe kaparintsuk. Új törvények segítségével mechanikusan szabályozzuk majd alattvalóink politikai életének minden megnyilvánulását.

Ezek a törvények egymás után vissza fogják vonni mindazokat az engedményeket és szabadságjogokat, amelyeket a gójoknak megadtak, és királyságunkat oly hatalmas arányú kényuralom fogja jellemezni, hogy bármikor és bárhol képes lesz elsöpörni minden gójt, aki tettel vagy szóval szembehelyezkedik velünk.

Azt fogják mondani nekünk, hogy olyan kényuralom, amilyenről beszélek, nem egyeztethető össze napjaink haladásával, én azonban bizonyítani fogom önöknek, hogy igenis összeegyeztethető. Azokban az időkben, amikor a népek úgy néztek fel a királyokra a maguk trónjain, mint Isten akaratának megnyilatkozására, zúgolódás nélkül alávetették magukat a királyok zsarnoki hatalmának; attól a naptól kezdve azonban, hogy tudatosítottuk bennük saját jogaikat, közönséges halandóknak kezdték tekinteni a trónon ülőket.

Az Isten kegyelméből való királyi méltóság a nép szemében elvesztette minden jelentőségét, és amikor Istenbe vetett hitüktől is megfosztottuk az embereket, az uralkodói hatalom az utcára került s ott, mint köztulajdont, magunkhoz ragadtuk. Ugyancsak kormányzásunk sajátosságaihoz tartozik a tömegek és egyének irányításának művészete, okosan alkalmazott elméletek és szószátyárkodás segítségével, a társadalmi élet szabályozásával és mindenféle más fogásokkal, melyekhez a gójok mit sem értenek.

Kormányzási művészetünk elemzésen, megfigyelésen, ravasz számítás finomságain alapul, s nincs vetélytársunk az ezekben való jártasságban, nemhogy politikai tervek kieszelésében és az összetartásban. Ebben a tekintetben legfeljebb a jezsuitákat lehetne velünk összehasonlítani, de megtaláltuk a módját annak, hogy a nem gondolkozó tömeg szemében hitelüket rontsuk, mint nyílt szervezetet, miközben mi magunk titkos szervezetünket mindenkor homályban tartottuk.

A világ számára valószínűleg mindegy lenne, hogy ki az ő legfőbb uralkodója, a katolicizmus feje-e vagy a mi kényurunk Cion véréből; számunkra, a Kiválasztott Nép számára egyáltalán nem mindegy. Egy ideig talán sikeresen elbánna velünk a gójok összességének szövetsége: ettől a veszélytől azonban megóv bennünket a köztük uralkodó egyenetlenség, mely oly mélyen gyökerezik, hogy soha ki nem küszöbölhető.

Felszítottuk és az elmúlt húsz évszázad során hatalmas arányúvá növeltük a gójok személyi és nemzeti ellentéteit. Ezért egyetlen állam sem kapna támogatást, ha fegyvert emelne ránk, mert mindegyiknek figyelembe kell vennie, hogy bármely ellenünk irányuló egyezmény nem lenne előnyös számára.

Túl erősek vagyunk - nincs menekvés hatalmunk elől. A nemzetek még jelentéktelen megállapodást sem köthetnek anélkül, hogy abban titokban benne ne lenne a kezünk. "Per Me reges regnant." (Általam uralkodnak a királyok.)

És a próféták megmondták, hogy Isten maga választott ki bennünket arra, hogy uralkodjunk az egész világ felett. Isten megfelelő tehetséggel ruházott fel, hogy megbirkózzunk feladatunkkal.

Ha volna a velünk szemben álló táborban szellemóriás, az még folytatná a harcot ellenünk, de az újonc nem vehetné fel a versenyt a rég meggyökeresedettel; a harc irgalmatlan lenne közöttünk, olyan harc lenne, amilyet még nem látott a világ. Bizony, szellemóriásuk elkésett volna.

Az összes állam gépezetének valamennyi kerekét olyan erő hajtja, amely a mi kezünkben van, az államgépezeteknek ez a hajtóereje pedig az arany. A mi bölcseink által kieszelt közgazdaságtudomány réges rég királyi tekintélyt kölcsönzött a tőkének.

Ahhoz, hogy a tőke akadálytalanul fejthesse ki működését, szabad keze kell legyen arra, hogy ipari és kereskedelmi monopóliumot létesítsen; ezt a világ minden részében már végre is hajtják láthatatlan kezek.

Ez a szabadság politikai hatalomhoz fogja juttatni azokat, akik szerepet játszanak az iparban, és ez hozzá fog járulni a nép sanyargatásához. Manapság fontosabb lefegyverezni a népeket, mint háborúba vezetni; fontosabb előnyünkre kihasználni a lángra lobbantott szenvedélyeket, mint eloltani tüzüket; fontosabb átvenni és saját értelmünkben magyarázni mások gondolatait, mint kiirtani azokat. Vezetőségünk fő célja az, hogy kritikával megbénítsa a közvéleményt; hogy eltérítse az embereket a komoly gondolkozástól, mely arra irányulhatna, hogy ellenállást keltsen velünk szemben; hogy üres szavakkal folyó szemfényvesztő harc síkjára terelje a szellemi erőket.

A világ népei és az egyének is azonosítani szokták a szavakat a tettekkel. Megelégszenek a látszattal és csak ritkán ügyelnek arra, vajon beváltják-e a közéletben elhangzott ígéreteket. Ezért kirakatintézményeket fogunk életre hívni, melyek ékesszóló bizonyítékát adják majd annak, hogy mennyire szolgálják a haladást.

Magunkra fogjuk ölteni az összes párt, az összes irányzat liberális arculatát, s ezt a liberalizmust szónokainkkal annyira agyon fogjuk csépeltetni, hogy ki fogják meríteni hallgatóink türelmét és meg fogják utáltatni velük a szónoklást.

Hogy kézben tartsuk a közvéleményt, azt össze kell zavarnunk oly módon, hogy addig és annyi egymásnak ellentmondó nézetnek adjunk hangot a legkülönbözőbb oldalakról, amíg a gójok el nem veszítik fejüket ebben a labirintusban és arra a meggyőződésre nem jutnak, hogy legjobb, ha az embernek egyáltalában nincs nézete politikai ügyekben, melyeket a közvélemény amúgy sem érthet meg, mert csak azok értik meg, akik irányítják a közvéleményt.

Ez az első titok. Kormányunk sikerének második titkos kelléke abban áll, hogy a lehető legnagyobb mértékben előmozdítsa a nemzetek rossz tulajdonságait, szenvedélyeit, annyira szaporítsa a társadalmi érintkezés szabályait, hogy az így előálló összevisszaságban senki se tudjon eligazodni s az emberek a végén meg se értsék egymást. Ez az eljárás abban is segítségünkre lesz, hogy viszályt szítsunk valamennyi pártban, hatálytalanítsunk minden kollektív erőt, amely még nem hajlandó behódolni nekünk, és elvegyük a kedvet mindenfajta egyéni kezdeményezéstől, amely bármiképp akadályozhatná ügyünket.

Nincs nagyobb veszély, mint az egyéni kezdeményezés, ha tehetséggel párosul, többet érhet el, mint az emberek milliói, akik között elhintettük az egyenetlenség magvát. Úgy kell irányítanunk a gój társadalom nevelését, hogy ahányszor csak olyan helyzettel kerül szembe, amely egyéni kezdeményezőerőt igényel, kétségbeesett tehetetlenségben csüggessze le karjait. A cselekvési szabadságból eredő túlzott törekvések aláássák az erőket, ha összeütközésbe kerülnek mások szabadságával. Ebből az összeütközésből súlyos erkölcsi megrázkódtatások, kudarcok származnak. Mindezekkel az eszközökkel annyira ki fogjuk meríteni a gójokat, hogy kénytelenek lesznek oly természetű nemzetközi hatalmat felajánlani nekünk, amely lehetővé teszi majd számunkra, hogy minden erőszak alkalmazása nélkül fokozatosan megszerezzünk minden államhatalmat és szuperkormányt létesítsünk.

A mostani uralkodók helyébe "kormányok feletti közigazgatás"-nak nevezett rémképet fogunk állítani, amelynek karjai harapófogóként fognak kinyúlni minden irányba, s melynek szervezete olyan nagy méretű lesz, hogy hatalma alá fogja hajtani a világ összes nemzetét.

Kapcsolódó:



2016. január 19., kedd

Saját védőbeszédem a Jankó ügyben - bevezető

"Jó napot kívánok

A nevem, Csibi Barna, és a román állam ügyészei szerint ma vádlotti minőségben állok itt.
Legelőször is meg akarom kérdezni, bíró úr, hogy gondolta-e ön valaha, a karrierje kezdetén, hogy egyszer egy olyan embert kell elítélnie, akinek az a bűne, hogy nem tetszik neki Eminescu.
Ez első hallásra egy rossz viccnek tűnik, mert Eminescu, egy költő életművének értékelése, egy egészséges társadalomban az irodalomra és nem a bíróságra tartozik, ugyanakkor ma bebizonyosodott, hogy a román állam megközelítésében egy költő értékelése már nem irodalmi kérdés, hanem egyenesen büntetőjogi következményei vannak. Az én esetem üzenete a társadalom felé az, tisztán és egyértelműen, hogy ma Romániában azért is börtönbe mész, ha nem tetszik neked Eminescu.
És ugyanez a George Orwell 1984 című regényében tettenérhető nyomasztó légkör árad a többi vádpontból is. A diktatórikus állam, amely megmondja, mit gondolj és mit mondj, büntetőjogi következményekkel, az eszme és gondolat-diktatúra a mai napon kimutatja a foga fehérjét.
Egy általános megállapításom a vádiratra vonatkozóan:
Az egész büntetőeljárás során egyetlen etnikailag magyar vagy székely személlyel sem volt dolgom, noha városomban, a legfrissebb népszámlálási adatok szerint, 84% magyar etnikumú, és a megyém lakosságának 86%-a magyar etnikumú.  A büntetőeljárásban kizárólag román etnikumúak vettek részt. Vajon nem áll fenn a veszélye  elfogultságnak a büntetőeljárásban résztvevő személyek részéről, és nem kompromittálódik-e ezáltal az egész eljárás, mivel a tárgya román etnikumúek ellen irányuló fasiszta, rasszista és idegengyűlölő bűncselekmények elkövetése? Egy párhuzammal élve, nem farkasok mondanak-e ítéletet a bárány felett?
Vagy, ami még súlyosabb, a román igazságszolgáltatásnak egyáltalán nincs is magyar vagy székely etnikumú személyzete, még a lakosságon belüli részarány mértékében sem. "

"Bună ziua

Mă numesc Csibi Barna, sunt, conform punctului de vedere al procurorilor statului român un inculpat astăzi.
În primul rând aș dori să vă întreb, dl. judecător, dacă v-ați fi gândit, la începutul carierei dvs. că odată va sta în fața dvs. un om a cărui culpă este că dânsului nu îi place de Eminescu.
Asta pare să fie o glumă proastă, pentru că aprecierea operei lui Eminescu, un poet, ar trebui  să țină, într-o societate sănătoasă, de literatură, și nu de judecătorie, însă, astăzi, s-a dovedit că, în percepția statului român, aprecierea unui poet deja nu ține de literatură, ci are consecințe penale. Mesajul cauzei mele către societate este aceea, clar și concis, azi în România, intri în pușcărie și dacă nu-ți place de Eminescu.
Și exact aceeași atmosferă deprimantă de tipul romanului lui George Orwell, cu titlul 1984 au și celelalte capete de acuzare. Statul dictatorial, care îți prezice ce să gândești și să spui sub sancțiune penală, dictatura de idei și de gânduri își arată ghearele astăzi.
Observațiile mele referitoare la rechizitoriu, în fond:

      În timpul întregii proces de urmărire penală, nu am avut de a face cu nici măcar un etnic maghiar sau secui, deși, în orașul meu, conform datelor oficiale de recensământ, 84% sunt maghiari, iar în județul meu, 86%. Doar etnici români au luat parte din procesul penal.
 Nu există oare pericolul subiectivismului în judecata persoanelor implicate în acest proces de urmărire penală, nu se compromite întregul proces, cu obiectul fapte penale de natură fascistă, rasistă și xenofobă, orientată împotriva etnicilor români? Nu pare a paralelă lupii stă judecată peste oaie?
Sau și mai grav, sistemul juridic român nu are personal de etnie maghiară sau secuiască, cel puțin în procentul populației de această etnie, în totalul populației." 

Kapcsolódó: Vádirat a Jankó ügyben - hiteles magyar fordítás. VIGYÁZAT, 17 OLDAL! (ruszinkarpatalja.blogspot.com)