Kapcsolódó: Az MTA szerint nem közérdekű adat a mócok által elkövetett magyarellenes vérengzések valós vagy valótlan jellege (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
2016. március 24., csütörtök
2016. március 23., szerda
Az MTA szerint nem közérdekű adat a mócok által elkövetett magyarellenes vérengzések valós vagy valótlan jellege
"Tisztelt Csibi Barna Úr!
Köszönjük megkeresését, melyben az 1848-49-es szabadságharc román népfelkelők által elkövetett vérengzések kapcsán kéri a Magyar Tudományos Akadémia véleményét.
Ezúton tájékoztatom, hogy az MTA illetékes, Filozófiai és Történettudományok Osztályának nincs véleménynyilvánítási kötelezettsége.
Tekintettel arra, hogy Ön egy olyan törvényre hivatkozik, amely közérdekű információigénylésre/adatigénylésre vonatkozik, a megfogalmazott kérés pedig nem tartozik ezek közé.
Megértését köszönöm.
Üdvözlettel,
RÉDEY SOMA FÕOSZTÁLYVEZETÕ-HELYETTES / DEPUTY HEAD OF DEPARTMENT MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TITKÁRSÁG KOMMUNIKÁCIÓS FÕOSZTÁLY SECRETARIAT OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES DEPARTMENT OF COMMUNICATIONS H-1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. (H-1245 Budapest, Pf. 1000) / Phone +36 1 411 6321"
Kapcsolódó: Vajon mit szól az MTA Avram Iancu népirtásaihoz? Ezúttal az információszabadságról szóló törvény vonatkozó cikkeivel felvértezve (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
Köszönjük megkeresését, melyben az 1848-49-es szabadságharc román népfelkelők által elkövetett vérengzések kapcsán kéri a Magyar Tudományos Akadémia véleményét.
Ezúton tájékoztatom, hogy az MTA illetékes, Filozófiai és Történettudományok Osztályának nincs véleménynyilvánítási kötelezettsége.
Tekintettel arra, hogy Ön egy olyan törvényre hivatkozik, amely közérdekű információigénylésre/adatigénylésre vonatkozik, a megfogalmazott kérés pedig nem tartozik ezek közé.
Megértését köszönöm.
Üdvözlettel,
RÉDEY SOMA FÕOSZTÁLYVEZETÕ-HELYETTES / DEPUTY HEAD OF DEPARTMENT MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TITKÁRSÁG KOMMUNIKÁCIÓS FÕOSZTÁLY SECRETARIAT OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES DEPARTMENT OF COMMUNICATIONS H-1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. (H-1245 Budapest, Pf. 1000) / Phone +36 1 411 6321"
Kapcsolódó: Vajon mit szól az MTA Avram Iancu népirtásaihoz? Ezúttal az információszabadságról szóló törvény vonatkozó cikkeivel felvértezve (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
2016. március 22., kedd
Most akkor ki kinek is dolgozik?
"Jó napot kívánok
Azért írok önöknek, mint a Kárpáti Harsona publicisztáinak, mert a Kárpáti Harsona internetes oldalán megjelent egy olyan cikk, nevét nyilvánosan nem vállaló személy által szerkesztve, amellyel a közösségvállalás nem biztos, hogy üdvös önökre nézve.
Tartalmát tekintve tulajdonképpen egy, a tárgyilagosságot teljesen mellőző cikkről van szó, címe "Egy meggondolatlan levél és annak magyarázata". Szerkesztette a "szerkesztoseg".
Link:
"Egy meggondolatlan levél és annak magyarázata"(karpatiharsona.info) "
A cikk egy, a Székely Köztársaság Külügyminisztériuma által kiadott és elküldött levélről szól.
Nagyon súlyos vádakat fogalmaz meg, miszerint alulírott, mint a Székely Köztársaság külügyminisztere, "fegyveres buzdítást követtem el, katonai agresszióra, fegyveres megszállásra, további fegyveres eszkalációra".
A levél, amiben mindezt "elkövettem", ott van a cikk alján mellékelve, és látható, hogy benne az Orosz Föderáció lett megkeresve, hogy békefenntartói segítségével legyen fenntartható a béke és stabilitás a Székely Köztársaság területén.
A két állítás közötti értelmi eltérést a cikkíró azzal magyarázza, hogy alulírott "alaptermészete teljesen ellentmondásos a viszonylagos diplomatikus és tárgyszerű hangvétellel". Ezzel egyrészt azt állítja, hogy a levelet nem én írtam, hanem "sugalmazót és közreműködőt feltételez", másrészt ami le van írva, nem is azt jelenti, hanem valami mást. Ugyanakkor azt is állítja, hogy az én alaptermészetemet is ismeri, noha nekem gőzöm nincs, ki ő.
Felhívnám szíves figyelmüket, hogy az Oroszországi Föderáció által, az ENSZ Alapokmánnyal és az ENSZ tagországok kötelezettségeivel összhangban, békefenntartók esetleges küldése egy lehetséges nemzetközi konfliktuszónába, a béke és a stabilitás fenntartására, anélkül, hogy az illető terület pontosítva lenne, (a Székely Köztársaság területe ugyanis nem létezik, nincs meghatározva) CSAKIS A LIBERÁLIS SZENNYMÉDIÁBAN, AZ USA ÉRDEKMÉDIÁJÁBAN minősül agressziónak.
Ezek a médiaforrások nevezik következetesen orosz agressziónak például a krími népszavazás békés körülmények közötti lebonyolítására az ENSZ tagországi kötelezettségeknek megfelelően odairányított orosz békefenntartókat, a szíriai orosz békefenntartó missziót, vagy akár a dél-oszétiai békefenntartó missziót.
Sajnos jelen cikkben ugyanez érhető tetten. Egyrészt egyértelmű hazugságot tartalmaz, nevezetesen, hogy a szóban forgó levél katonai agresszióra szólítana fel, holott egyszerűen leellenőrizhető a levél elolvasása által, ENSZ tagállami hatáskörből fakadó és a nemzetközi gyakorlatban bevett békefenntartói küldetésről van szó benne.
Ugyanakkor a nyelvezete, az üzenete sajnos az USA liberális lakájmédiájának egyértelmű jellegzetességét, az agresszor Oroszország üzenetet sugallja, ezzel a cikk névtelen szerkesztőjének etikai tisztaságát és nemzeti elkötelezettségét alapjaiban kérdőjelezi meg.
U.i. Gondolom, ez a levél, az újságírás alapvető etikáját, a nyilvános válaszadás lehetőségét sem tisztelő módon, nem lesz leközölve önöknél, de a nyilvánosságnak azért csak hozzáférhető itt:"
Azért írok önöknek, mint a Kárpáti Harsona publicisztáinak, mert a Kárpáti Harsona internetes oldalán megjelent egy olyan cikk, nevét nyilvánosan nem vállaló személy által szerkesztve, amellyel a közösségvállalás nem biztos, hogy üdvös önökre nézve.
Tartalmát tekintve tulajdonképpen egy, a tárgyilagosságot teljesen mellőző cikkről van szó, címe "Egy meggondolatlan levél és annak magyarázata". Szerkesztette a "szerkesztoseg".
Link:
"Egy meggondolatlan levél és annak magyarázata"(karpatiharsona.info) "
A cikk egy, a Székely Köztársaság Külügyminisztériuma által kiadott és elküldött levélről szól.
Nagyon súlyos vádakat fogalmaz meg, miszerint alulírott, mint a Székely Köztársaság külügyminisztere, "fegyveres buzdítást követtem el, katonai agresszióra, fegyveres megszállásra, további fegyveres eszkalációra".
A levél, amiben mindezt "elkövettem", ott van a cikk alján mellékelve, és látható, hogy benne az Orosz Föderáció lett megkeresve, hogy békefenntartói segítségével legyen fenntartható a béke és stabilitás a Székely Köztársaság területén.
A két állítás közötti értelmi eltérést a cikkíró azzal magyarázza, hogy alulírott "alaptermészete teljesen ellentmondásos a viszonylagos diplomatikus és tárgyszerű hangvétellel". Ezzel egyrészt azt állítja, hogy a levelet nem én írtam, hanem "sugalmazót és közreműködőt feltételez", másrészt ami le van írva, nem is azt jelenti, hanem valami mást. Ugyanakkor azt is állítja, hogy az én alaptermészetemet is ismeri, noha nekem gőzöm nincs, ki ő.
Felhívnám szíves figyelmüket, hogy az Oroszországi Föderáció által, az ENSZ Alapokmánnyal és az ENSZ tagországok kötelezettségeivel összhangban, békefenntartók esetleges küldése egy lehetséges nemzetközi konfliktuszónába, a béke és a stabilitás fenntartására, anélkül, hogy az illető terület pontosítva lenne, (a Székely Köztársaság területe ugyanis nem létezik, nincs meghatározva) CSAKIS A LIBERÁLIS SZENNYMÉDIÁBAN, AZ USA ÉRDEKMÉDIÁJÁBAN minősül agressziónak.
Ezek a médiaforrások nevezik következetesen orosz agressziónak például a krími népszavazás békés körülmények közötti lebonyolítására az ENSZ tagországi kötelezettségeknek megfelelően odairányított orosz békefenntartókat, a szíriai orosz békefenntartó missziót, vagy akár a dél-oszétiai békefenntartó missziót.
Sajnos jelen cikkben ugyanez érhető tetten. Egyrészt egyértelmű hazugságot tartalmaz, nevezetesen, hogy a szóban forgó levél katonai agresszióra szólítana fel, holott egyszerűen leellenőrizhető a levél elolvasása által, ENSZ tagállami hatáskörből fakadó és a nemzetközi gyakorlatban bevett békefenntartói küldetésről van szó benne.
Ugyanakkor a nyelvezete, az üzenete sajnos az USA liberális lakájmédiájának egyértelmű jellegzetességét, az agresszor Oroszország üzenetet sugallja, ezzel a cikk névtelen szerkesztőjének etikai tisztaságát és nemzeti elkötelezettségét alapjaiban kérdőjelezi meg.
U.i. Gondolom, ez a levél, az újságírás alapvető etikáját, a nyilvános válaszadás lehetőségét sem tisztelő módon, nem lesz leközölve önöknél, de a nyilvánosságnak azért csak hozzáférhető itt:"
2016. március 18., péntek
Băsescut nyilvánítsák nemkívánatos személynek Moldovában!
Traian Băsescu volt román elnök és neje moldáv állampolgárságért folyamodott, ami azért is érdekes, mert a volt elnök az egyik legeltökéltebb uniópárti politikus, ami Moldva és Románia egyesülését illeti. Ami meg azért érdekes, mert például egyetlen magyar politikus sem, nemhogy volt államfők, nem vetették fel nyilvánosan soha Erdély status quo-jának kérdését, még a legvérmesebbek is leragadnak a gyakorlatilag ártalmatlan autonómia politikai célkitűzésnél. És még ezért az ártalmatlan autonómiáért is évekre kitiltanak politikusokat Erdélyből.
Kapcsolódó: Fostul președinte Traian Basescu trebuie declarat persona non grata în Republica Moldova (vox.publica.md)
Kapcsolódó: Fostul președinte Traian Basescu trebuie declarat persona non grata în Republica Moldova (vox.publica.md)
2016. március 17., csütörtök
A zügyész szerint az én legfőbb bűnöm, hogy provokáltam, de lássuk, mit mond a törvény
Ismét a Jankó ügyben a vádiratot összeállító ügyészt jelentem fel hivatali visszaélésért. Rendszeresen használja a szélsőséges nacionalista megnyilvánulások "kiprovokálásának" fogalmát a vádiratban, noha a vonatkozó törvénycikk, de akár az egész vonatkozó jogi norma egyetlen alkalommal sem használja a "provokálás" fogalmat. Az eredmény egy sajátos büntetőjogi értelmezés, amely engem szankcionálna az általam kiváltott nacionalista megnyilvánulásokért, gyakorlatilag úgy, mint a harmadik világban, ahol például a megerőszakolt nőt ítélik el a megerőszakolók helyett, mert "provokált".
"A Legfelsőbb Semmítőszék melletti ügyészség 2015.10.02-i vádirata, amelyben alulírott Csibi Barnát rasszista, fasiszta és idegengyűlölő cselekedetek elkövetésével vádolják, a következőket tartalmazza:
"Közismert tény, hogy az Avram Iancut jelképező szalmabábu felakasztási akciója erős reakciókat váltott ki, spontán utcai tüntetések, heves, a személyének szóló támadások formájában, amelyek közül sokan kifejezetten agresszívek voltak, valamint a román-magyar etnikum közötti viszony is elmérgesedett, amelyet magyar közéleti szereplők oldottak fel, hogy elhatárolódtak a cselekedettől. Egy egyszerű Google keresés számos anyagot hoz fel a fentiek alátámasztására."
"Az 1, 2 és 4 pontokban leírtak alkalmasak arra, hogy szélsőséges nacionalista reakciókat váltsanak ki."
"Az alanyok és a személyiségek pontosan a magas közmédia-hatásuk miatt vannak kiválasztva, amit az elkövető előrelát, és annak érdekében használ fel, hogy ismertségét növelje, az általa kiváltott szélsőséges nacionalista megnyilvánulásokok keresztül. "
"Egyes propaganda akciók rasszista és fasiszta jelképek és jelszavak köré lettek felépítve, míg más idegengyűlölő anyagok a román kultúra és történelem jelképes személyiségeire alapoznak, hogy a kiszámított provokáló hatást kiváltsák. "
"Így tehát a vádlottnak nem az az esetleges óhaja van korlátozva, hogy nyilvános vitának vesse alá egy történelmi személyt vagy annak tevékenységét, még ha az nemzeti szimbólum is, de nem a nemzeti gyűlölet szításával, provokatív módszerekkel, amelyek aláássák a harmonikus és jó együttélési viszonyokat, amelyeknek létezniük kell egy ország lakói között, függetlenül azok nemzetiségétől."
"Az ügyirathoz más hasonló, Csibi Barna által elkövetett rasszista, fasiszta, és idegengyűlölő jellegű provokáló akciókat tartalmazó iratcsomókat csatoltunk."
"Attól eltekintve, hogy a Besszarábia Románia, Besszarábia román föld szlogenek nem képezik jelen ügyirat tárgyát, megállapítjuk, hogy ezek a szlogenek nem alkalmasak arra, hogy Románia területén szélsőséges nacionalista megnyilvánulásokat váltsanak ki."
Ennek a vádiratnak az értelmében Romulus Dan Varga ügyésznek, aki összeállította, és Camelia Sutiman részlegvezetőnek, aki láttamozta a vádiratot, tudomása volt szélsőséges nacionalista megnyilvánulásokról, amelyeket vagy online felületen, vagy nyilvános spontán utcai tüntetéseken fejeztek ki, valamint heves, agresszív, a személyem ellen szóló megnyilvánulásokról is. Ezt megfogalmazták és alá is írták.
A 2002 évi 31. sz sürgősségi kormányrendelet 2 cikk a) pontja értelmében, amelyen az ügyész úr is idéz a vádirat 9. oldalán, fasiszta, rasszista és idegengyűlölő eszme konkrétan az etnikai alapú gyűlölet és erőszak, stb. és a szélsőséges nacionalizmus."
A vádiratban tehát megjelenik egy törvénytelen és visszaélésgyanús értelmezése a 2002 évi 31. sz sürgősségi kormányrendelet 5 cikk szövegének.
A jogi norma szövege a következő: rasszista, fasiszta és idegengyűlölő eszmék terjesztése.
Az ügyész által alkalmazott értelmezés szerint ugyanakkor egy új fogalom kerül bevezetésre, éspedig a rasszista, fasiszta és idegengyűlölő eszmék "kiprovokálása". Ez az új fogalom van alkalmazva minden alkalommal, a vádirat teljes terjedelmében, összesen hatszor, a "terjesztés" fogalom helyett, kivéve az első alkalmat, ahol a törvényi előírás teljes egészében idézve van.
Megállapítható, hogy az értelmező szótár szerint a "provokálás" és a "terjesztés" fogalmak nem rokonértelmű szavak, és semmiféle értelmi kapcsolatban nem állnak.
Megállapítható az is, hogy a hivatkozott törvényes előírás teljes szövegéből hiányzik a "provokálás" fogalma.
A reductio ad absurdum törvényértelmezési alapelv szerint, tekintetbe véve a büntető törvény egyértelmű értelmezhetőségének elvét is, a hivatkozott törvény megalkotásánál a törvényhozó célja egyértelműen nem lehetett az, hogy egy olyan jogi helyzet álljon elő, amely szerint a kárvallott ellen folyik büntető eljárás a valódi elkövetők helyett, azon a címen, hogy "kiprovokálta" a tettet.
Egy ilyen lehetetlen és törvénytelen törvényértelmezés visszadobja a román jogrendet a középkorba, vagy a harmadik világ jogrendjeinek szintjére, mert ezekben a jogrendekben vannak dokumentálva olyan esetek, például szexuális erőszak, és az áldozat büntetőjogi felelősségre vonása, mert kiprovokálta az erőszakot (pl. úgy öltözött).
Jelen esetben ugyanakkor pontosan ez történt. A 2002 évi 31. sz sürgősségi kormányrendelet 5 cikkének törvénytelen értelmezése következtében alulírottat bíróság elé küldték, és azok, akik a valóságban rassiszta, fasiszta és és idegengyűlölő megnyilvánulásokat tettek, mint a szélsőséges nacionalizmus, gyűlölet és erőszak etnikai alapon, internetes közegben vagy spontán jellegű utcai megmozdulásokon, ezt Románia legfelsőbb bűnüldöző szervei meg is állapították, és mégis, ezek a személyek mai napig sértetlenek, és tetteiknek semmiféle büntetőjogi következménye nincs.
A román btk. 297 cikk (1) bekezdés értelmében hivatali visszaélésnek minősül, ha egy köztisztviselő hivatala gyakorlása közben elmulasztja valamely hivatali kötelezettségét, vagy hibásan valósítja meg azt, és ezzel kárt okoz egy fizikai vagy jogi személynek, annak jogait vagy törvényes érdekeit csorbítva.
Következésképpen kérem büntetőeljárás megindítását Romulus Dan Varga ügyész és Camelia Sutiman részlegvezető ellen hivatali visszaélés gyanújával, mivel visszaélésszerűen értelmezték a büntető törvényt, és bíróság elé küldtek, törvényes érdekeim ellenére."
Kapcsolódó: Vádirat a Jankó ügyben - hiteles magyar fordítás. VIGYÁZAT, 17 OLDAL! (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
2016. március 15., kedd
2016. március 13., vasárnap
Most akkor az a baj, hogy román nacionalista megnyilvánulásokat váltottam ki?
Ezúttal a Jankó ügyben a vádiratot összeállító ügyészt jelentem fel hivatali visszaélésért. Több rendben megállapítja a vádiratban, hogy a tetteim, nem egyszer egyenesen személyem ellen irányuló, szélsőséges nacionalista megnyilvánulásokat váltottak ki, többek között spontán utcai tüntetéseken valamint az interneten. A baj csak az, hogy a törvény a szélsőséges nacionalista megnyilvánulásokat bünteti, még az interneten is, és a spontán, be nem jelentett gyülekezést bírságolja. Miért nem kezdeményezett vizsgálatot ezen megnyilvánulások esetében az ügyész, ha már tudomása volt róluk?
"A Legfelsőbb Semmítőszék melletti ügyészség 2015.10.02-i vádirata, amelyben alulírott Csibi Barnát rasszista, fasiszta és idegengyűlölő cselekedetek elkövetésével vádolják, a következőket tartalmazza:
"Közismert tény, hogy az Avram Iancut jelképező szalmabábu felakasztási akciója erős reakciókat váltott ki, spontán utcai tüntetések, heves, a személyének szóló támadások formájában, amelyek közül sokan kifejezetten agresszívek voltak, valamint a román-magyar etnikum közötti viszony is elmérgesedett, amelyet magyar közéleti szereplők oldottak fel, hogy elhatárolódtak a cselekedettől.
Egy egyszerű Google keresés számos anyagot hoz fel a fentiek alátámasztására."
"Az 1, 2 és 4 pontokban leírtak alkalmasak arra, hogy szélsőséges nacionalista reakciókat váltsanak ki."
"Az alanyok és a személyiségek pontosan a magas közmédia-hatásuk miatt vannak kiválasztva, amit az elkövető előrelát, és annak érdekében használ fel, hogy ismertségét növelje, az általa kiváltott szélsőséges nacionalista megnyilvánulásokok keresztül. "
Ennek a vádiratnak az értelmében Romulus Dan Varga ügyésznek, aki összeállította, és Camelia Sutiman részlegvezetőnek, aki láttamozta a vádiratot, tudomása volt szélsőséges nacionalista megnyilvánulásokról, amelyeket vagy online felületen, vagy nyilvános spontán utcai tüntetéseken fejeztek ki, valamint heves, agresszív, a személyem ellen szóló megnyilvánulásokról is. Ezt megfogalmazták és alá is írták.
A 2002 évi 31. sz sürgősségi kormányrendelet 2 cikk a) pontja értelmében, amelyen az ügyész úr is idéz a vádirat 9. oldalán, fasiszta, rasszista és idegengyűlölő eszme konkrétan az etnikai alapú gyűlölet és erőszak, stb. és a szélsőséges nacionalizmus.
Eszerint Romulus Dan Varga ügyésznek, aki összeállította, és Camelia Sutiman részlegvezetőnek, aki láttamozta a vádiratot, tudomása volt a 2002 évi 31. sz sürgősségi kormányrendelet által büntetett cselekményekről, éspedig szélsőséges nacionalista megnyilvánulásokról, amelyeket vagy online felületen, vagy nyilvános spontán utcai tüntetéseken fejeztek ki.
Mi több, spontán utcai tüntetésekről is tudomásuk volt, holott a gyülekezési törvény egyértelműen leszögezi, hogy minden köztéri megnyilvánulás bejelentés és engedélyköteles, és ez a törvény sehol nem határoz meg spontán utcai tüntetés fogalmat. Eszerint nevezetteknek benemjelentett és nem engedélyezett, tehát törvénytelen köztéri megnyilvánulásokról is volt tudomása.
A büntető eljárási törvénykönyv 292 cikke alapján a bűnüldöző szervek hivatalból eljárást indítanak minden olyan esetben, amikor egy bűncselekmény a tudomásukra jut, és ezt jegyzőkönyvbe is veszik.
Eszerint Romulus Dan Varga ügyész és Camelia Sutiman részlegvezető, noha tudomásuk volt bűncselekményekről és szabálysértésekről, ezeket a vádiratban meg is fogalmazták és le is írták, nem indítottak eljárást hivatalból egyetlen bűncselekmény esetében sem.
A román btk. 297 cikk (1) bekezdés értelmében hivatali visszaélésnek minősül, ha egy köztisztviselő hivatala gyakorlása közben elmulasztja valamely hivatali kötelezettségét, vagy hibásan valósítja meg azt, és ezzel kárt okoz egy fizikai vagy jogi személynek, annak jogait vagy törvényes érdekeit csorbítva.
Jelen cselekedettel megvalósult azon hivatali kötelezettség elmulasztása, hogy hivatalból eljárást indítsanak, amint tudomásukra jutott egy bűncselekmény, éspedig a 2002 évi 31. sz sürgősségi kormányrendelet által büntetett szélsőséges nacionalista megnyilvánulások, amelyeket vagy online felületen, vagy nyilvános spontán utcai tüntetéseken fejeztek ki.
Ezáltal a magyar és székely etnikai közösségnek okoztak kárt, amelyek kárára a nevezett szélsőséges nacionalista megnyilvánulások kifejezésre kerültek, valamint nekem is, akinek a román büntetőeljárási törvénykönyv 79. cikkében előírt, kárvallotti minőséghez való jogom sérült. Nevezettek megállapítottak egy sor, ellenem irányuló erőszakos megnyilvánulást, ezt rögzítették is, és mégsem tettek semmit ezek megfékezése érdekében.
A szándékos jelleget azzal lehet alátámasztani, hogy nevezettek 4,8 éve nem indítottak eljárást, tehát joggal feltételezhető, hogy az 5 éves elévülési határidő kivárására játszottak.
A tett oka a cinkosság. Nevezettek egyetértenek ezekkel a szélsőséges nacionalista eszmékkel, ezeket a vádiratban igazolják is, mégpedig teljesen szubjektív, megalapozatlan és szakszerűtlen módon, például a következőképpen: "Nem szükséges bizonyítanunk azt a hatást, amelyet egy román lelkében okoz a Mihai Eminescu képét érintő támadás."
Kérem tehát büntetőeljárás kezdeményezését Romulus Dan Varga ügyész és Camelia Sutiman részlegvezető ellen hivatali visszaélés gyanújával, mert nem indítottak hivatalból eljárást, holott a tudomásukra jutott több bűncselekmény és szabálysértés, valamint cinkosságért."
Kapcsolódó: Vádirat a Jankó ügyben - hiteles magyar fordítás. VIGYÁZAT, 17 OLDAL! (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
"A Legfelsőbb Semmítőszék melletti ügyészség 2015.10.02-i vádirata, amelyben alulírott Csibi Barnát rasszista, fasiszta és idegengyűlölő cselekedetek elkövetésével vádolják, a következőket tartalmazza:
"Közismert tény, hogy az Avram Iancut jelképező szalmabábu felakasztási akciója erős reakciókat váltott ki, spontán utcai tüntetések, heves, a személyének szóló támadások formájában, amelyek közül sokan kifejezetten agresszívek voltak, valamint a román-magyar etnikum közötti viszony is elmérgesedett, amelyet magyar közéleti szereplők oldottak fel, hogy elhatárolódtak a cselekedettől.
Egy egyszerű Google keresés számos anyagot hoz fel a fentiek alátámasztására."
"Az 1, 2 és 4 pontokban leírtak alkalmasak arra, hogy szélsőséges nacionalista reakciókat váltsanak ki."
"Az alanyok és a személyiségek pontosan a magas közmédia-hatásuk miatt vannak kiválasztva, amit az elkövető előrelát, és annak érdekében használ fel, hogy ismertségét növelje, az általa kiváltott szélsőséges nacionalista megnyilvánulásokok keresztül. "
Ennek a vádiratnak az értelmében Romulus Dan Varga ügyésznek, aki összeállította, és Camelia Sutiman részlegvezetőnek, aki láttamozta a vádiratot, tudomása volt szélsőséges nacionalista megnyilvánulásokról, amelyeket vagy online felületen, vagy nyilvános spontán utcai tüntetéseken fejeztek ki, valamint heves, agresszív, a személyem ellen szóló megnyilvánulásokról is. Ezt megfogalmazták és alá is írták.
A 2002 évi 31. sz sürgősségi kormányrendelet 2 cikk a) pontja értelmében, amelyen az ügyész úr is idéz a vádirat 9. oldalán, fasiszta, rasszista és idegengyűlölő eszme konkrétan az etnikai alapú gyűlölet és erőszak, stb. és a szélsőséges nacionalizmus.
Eszerint Romulus Dan Varga ügyésznek, aki összeállította, és Camelia Sutiman részlegvezetőnek, aki láttamozta a vádiratot, tudomása volt a 2002 évi 31. sz sürgősségi kormányrendelet által büntetett cselekményekről, éspedig szélsőséges nacionalista megnyilvánulásokról, amelyeket vagy online felületen, vagy nyilvános spontán utcai tüntetéseken fejeztek ki.
Mi több, spontán utcai tüntetésekről is tudomásuk volt, holott a gyülekezési törvény egyértelműen leszögezi, hogy minden köztéri megnyilvánulás bejelentés és engedélyköteles, és ez a törvény sehol nem határoz meg spontán utcai tüntetés fogalmat. Eszerint nevezetteknek benemjelentett és nem engedélyezett, tehát törvénytelen köztéri megnyilvánulásokról is volt tudomása.
A büntető eljárási törvénykönyv 292 cikke alapján a bűnüldöző szervek hivatalból eljárást indítanak minden olyan esetben, amikor egy bűncselekmény a tudomásukra jut, és ezt jegyzőkönyvbe is veszik.
Eszerint Romulus Dan Varga ügyész és Camelia Sutiman részlegvezető, noha tudomásuk volt bűncselekményekről és szabálysértésekről, ezeket a vádiratban meg is fogalmazták és le is írták, nem indítottak eljárást hivatalból egyetlen bűncselekmény esetében sem.
A román btk. 297 cikk (1) bekezdés értelmében hivatali visszaélésnek minősül, ha egy köztisztviselő hivatala gyakorlása közben elmulasztja valamely hivatali kötelezettségét, vagy hibásan valósítja meg azt, és ezzel kárt okoz egy fizikai vagy jogi személynek, annak jogait vagy törvényes érdekeit csorbítva.
Jelen cselekedettel megvalósult azon hivatali kötelezettség elmulasztása, hogy hivatalból eljárást indítsanak, amint tudomásukra jutott egy bűncselekmény, éspedig a 2002 évi 31. sz sürgősségi kormányrendelet által büntetett szélsőséges nacionalista megnyilvánulások, amelyeket vagy online felületen, vagy nyilvános spontán utcai tüntetéseken fejeztek ki.
Ezáltal a magyar és székely etnikai közösségnek okoztak kárt, amelyek kárára a nevezett szélsőséges nacionalista megnyilvánulások kifejezésre kerültek, valamint nekem is, akinek a román büntetőeljárási törvénykönyv 79. cikkében előírt, kárvallotti minőséghez való jogom sérült. Nevezettek megállapítottak egy sor, ellenem irányuló erőszakos megnyilvánulást, ezt rögzítették is, és mégsem tettek semmit ezek megfékezése érdekében.
A szándékos jelleget azzal lehet alátámasztani, hogy nevezettek 4,8 éve nem indítottak eljárást, tehát joggal feltételezhető, hogy az 5 éves elévülési határidő kivárására játszottak.
A tett oka a cinkosság. Nevezettek egyetértenek ezekkel a szélsőséges nacionalista eszmékkel, ezeket a vádiratban igazolják is, mégpedig teljesen szubjektív, megalapozatlan és szakszerűtlen módon, például a következőképpen: "Nem szükséges bizonyítanunk azt a hatást, amelyet egy román lelkében okoz a Mihai Eminescu képét érintő támadás."
Kérem tehát büntetőeljárás kezdeményezését Romulus Dan Varga ügyész és Camelia Sutiman részlegvezető ellen hivatali visszaélés gyanújával, mert nem indítottak hivatalból eljárást, holott a tudomásukra jutott több bűncselekmény és szabálysértés, valamint cinkosságért."
Kapcsolódó: Vádirat a Jankó ügyben - hiteles magyar fordítás. VIGYÁZAT, 17 OLDAL! (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
Miért mindig csak engem piszkálnak, miért nem mást is?
Ezúttal a magyaros pólók ügyében a vizsgálatot folytató ügyészt jelentem fel. Az ügyész nem vette figyelembe azt a joggyakorlatot, amelyet az ügyvédnőm egy hasonló eset kapcsán letett, ahol a gyergyói EMI táborban azonos pólókat áruló személy ellen bűncselekmény hiányában lezárták a nyomozást. Az ügyész indoklása szerint a gyergyói ügyben eljáró kolléga hibázott. Hivatali visszaélésért tettem feljelentést, az ügyész elmulasztotta azt a másik esetet is kivizsgálni, holott tudomást szerzett róla.
"A Marosvásárhelyi Ítélőtábla mellett működő ügyészség részére
A Hargita Megyei Törvényszék mellett működő ügyészség 2015.11.11-én kelt vádirata szerint, amelyben alulírottat pólók árusítása kapcsán rasszista, fasiszta és idegengyűlölő eszmék terjesztésével vádolnak, a vádlott, ügyvédjén keresztül, letett egy joggyakorlatot, amely hasonló tartalmú pólókra vonatkozott, és amelyben megállapítást nyert, hogy a hasonló üzenetek nem idegengyűlölő jellegűek.
"Ezt a joggyakorlatot nem vehetjük figyelembe, mert nincs végleges bírósági végzéssel megerősítve, az ügyész nem kérte ki a Diszkriminációellene Tanács véleményezését sem, továbbá van egy véglegessé vált bírósági végzés, amely Csibi Barnát hasonló tartalmú pólófeliratokért pénzbírságra ítéli."- áll még a vádiratban.
Ezzel a vádirattal összhangban tehát, Sorin Colceriu Mihai ügyész, aki összeállította és Ceascai Corina főügyész, aki jóváhagyta a vádiratot, tudomást szerzett olyan tettről, amelyben olyan feliratokat tartalmazó pólók kerültek kereskedelmi forgalmazásra, amelyekről jelen vádirat is szól, és amely feliratok a Gyergyószentmiklósi Bíróság mellett működő ügyészség iratcsomójának tárgyát is képezték,
A büntető eljárási törvénykönyv 292 cikke alapján a bűnüldöző szervek hivatalból eljárást indítanak minden olyan esetben, amikor egy bűncselekmény a tudomásukra jut, és ezt jegyzőkönyvbe is veszik.
Ebben az értelemben Sorin Colceriu Mihai ügyész, aki összeállította és Ceascai Corina főügyész, aki jóváhagyta a vádiratot, noha tudomásuk volt róla, nem indítottak eljárást hivatalból a vádiratban szereplő cselekménnyel azonos tartalmú bűncselekmény elkövetése tárgyában.
A román btk. 297 cikk (1) bekezdés értelmében hivatali visszaélésnek minősül, ha egy köztisztviselő hivatala gyakorlása közben elmulasztja valamely hivatali kötelezettségét, vagy hibásan valósítja meg azt, és ezzel kárt okoz egy fizikai vagy jogi személynek, annak jogait vagy törvényes érdekeit csorbítva.
Jelen cselekedettel megvalósult azon hivatali kötelezettség elmulasztása, hogy hivatalból eljárást indítsanak, amint tudomásukra jut egy bűncselekmény.
Ennek következtében én abba a hátrányos helyzetbe kerültem, hogy csak ellenem folyik büntetőeljárás, míg a konkurrencia szabadon árusíthatja ugyanazokat a termékeket, a tett az 1991 évi 11 sz. törvény 2. cikke értelmében tisztességtelen piaci versenyhelyzetet eredményezett. Az okozott kár pedig a konkurrens cég teljes üzleti forgalmával egyezik, amit az ellenem folyó büntetőeljárás kezdetétől mostanáig a kérdéses árucikkek forgalmazásából valósított meg, mivel a felvevő piac mindkettőnk számára azonos.
Mindezek mellett Sorin Colceriu Mihai ügyész, aki összeállította és Ceascai Corina főügyész, aki jóváhagyta a vádiratot, hivatalból kivizsgálást kellett volna indítson az ellen az ügyész ellen is, cinkosság vádjában, aki szerintük tévesen zárta le bűncselekmény hiányában a gyergyószentmiklósi ügyet.
Kérem tehát büntetőeljárás kezdeményezését Sorin Colceriu Mihai ügyész és Ceascai Corina főügyész ellen hivatali visszaélés gyanújával, mert nem indítottak hivatalból eljárást, holott a tudomásukra jutott egy lehetséges bűncselekmény."
Kapcsolódó:
Nagy Magyarország-e? Megy a levesbe - megjött a vádirat a pólós ügyben is (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
"A Marosvásárhelyi Ítélőtábla mellett működő ügyészség részére
A Hargita Megyei Törvényszék mellett működő ügyészség 2015.11.11-én kelt vádirata szerint, amelyben alulírottat pólók árusítása kapcsán rasszista, fasiszta és idegengyűlölő eszmék terjesztésével vádolnak, a vádlott, ügyvédjén keresztül, letett egy joggyakorlatot, amely hasonló tartalmú pólókra vonatkozott, és amelyben megállapítást nyert, hogy a hasonló üzenetek nem idegengyűlölő jellegűek.
"Ezt a joggyakorlatot nem vehetjük figyelembe, mert nincs végleges bírósági végzéssel megerősítve, az ügyész nem kérte ki a Diszkriminációellene Tanács véleményezését sem, továbbá van egy véglegessé vált bírósági végzés, amely Csibi Barnát hasonló tartalmú pólófeliratokért pénzbírságra ítéli."- áll még a vádiratban.
Ezzel a vádirattal összhangban tehát, Sorin Colceriu Mihai ügyész, aki összeállította és Ceascai Corina főügyész, aki jóváhagyta a vádiratot, tudomást szerzett olyan tettről, amelyben olyan feliratokat tartalmazó pólók kerültek kereskedelmi forgalmazásra, amelyekről jelen vádirat is szól, és amely feliratok a Gyergyószentmiklósi Bíróság mellett működő ügyészség iratcsomójának tárgyát is képezték,
A büntető eljárási törvénykönyv 292 cikke alapján a bűnüldöző szervek hivatalból eljárást indítanak minden olyan esetben, amikor egy bűncselekmény a tudomásukra jut, és ezt jegyzőkönyvbe is veszik.
Ebben az értelemben Sorin Colceriu Mihai ügyész, aki összeállította és Ceascai Corina főügyész, aki jóváhagyta a vádiratot, noha tudomásuk volt róla, nem indítottak eljárást hivatalból a vádiratban szereplő cselekménnyel azonos tartalmú bűncselekmény elkövetése tárgyában.
A román btk. 297 cikk (1) bekezdés értelmében hivatali visszaélésnek minősül, ha egy köztisztviselő hivatala gyakorlása közben elmulasztja valamely hivatali kötelezettségét, vagy hibásan valósítja meg azt, és ezzel kárt okoz egy fizikai vagy jogi személynek, annak jogait vagy törvényes érdekeit csorbítva.
Jelen cselekedettel megvalósult azon hivatali kötelezettség elmulasztása, hogy hivatalból eljárást indítsanak, amint tudomásukra jut egy bűncselekmény.
Ennek következtében én abba a hátrányos helyzetbe kerültem, hogy csak ellenem folyik büntetőeljárás, míg a konkurrencia szabadon árusíthatja ugyanazokat a termékeket, a tett az 1991 évi 11 sz. törvény 2. cikke értelmében tisztességtelen piaci versenyhelyzetet eredményezett. Az okozott kár pedig a konkurrens cég teljes üzleti forgalmával egyezik, amit az ellenem folyó büntetőeljárás kezdetétől mostanáig a kérdéses árucikkek forgalmazásából valósított meg, mivel a felvevő piac mindkettőnk számára azonos.
Mindezek mellett Sorin Colceriu Mihai ügyész, aki összeállította és Ceascai Corina főügyész, aki jóváhagyta a vádiratot, hivatalból kivizsgálást kellett volna indítson az ellen az ügyész ellen is, cinkosság vádjában, aki szerintük tévesen zárta le bűncselekmény hiányában a gyergyószentmiklósi ügyet.
Kérem tehát büntetőeljárás kezdeményezését Sorin Colceriu Mihai ügyész és Ceascai Corina főügyész ellen hivatali visszaélés gyanújával, mert nem indítottak hivatalból eljárást, holott a tudomásukra jutott egy lehetséges bűncselekmény."
Kapcsolódó:
Nagy Magyarország-e? Megy a levesbe - megjött a vádirat a pólós ügyben is (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
2016. március 9., szerda
Na ilyent még nem láttam - román állami jogintézmény, normális, jogszerű végzés (csak zárójelben, az egyik bírónő magyar)
A történet dióhájban: tavaly a nagyenyedi vérengzésre emlékeztem Csíkban, a csendőrök 1000 lejre bírságoltak Avram Iancu fotójának kiállításáért, amelyre a "Tömeggyilkos, népirtó" szövegeket írtam. A bírságot a bíróság figyelmeztetésre enyhítette, ezt fellebbezte meg a csendőrség. Indokait, miszerint ezzel a képpel tulajdonképpen egy más rendezvény valósult meg, ami nem volt előzetesen bejelentve, mivel a rendezvénybejelentés a nagyenyedi vérengzésre való megemlékezésre szólt, és nem tiltakozásra Avram Iancu ellen, a törvényszék elutasította. Figyelemreméltóan helyesen állapította meg, hogy nem a törvényszék hatásköre annak megállapítása, hogy igaz-e vagy sem Avram Iancu szerepe a vérengzésben, valamint, hogy a csendőrségnek nincsen törvényes joga sem a rendezvények propagandaanyagainak cenzúrázására, sem bírság kiszabására azért, mert előzőleg nem egyeztetett propagandaanyagok lettek egy rendezvényen bemutatva. Azt is elutasította a törvényszék, hogy a bírság kiszabása a közbiztonság (!?) szempontjából is fontos volt.
"A Hargita Megyei Törvényszék határozata ...az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a gyülekezési törvény nemcsak a be nem jelentett rendezvények büntetését, hanem a bejelentett, de az engedélybe foglalt határokat átlépő rendezvényeket is szankcionálja.
A törvény előírja, hogy a csendőrség előzetes javaslatait be kell tartani, a rendezvény szervezője ezt nem tartotta be, mikor előzetesen nem leegyezett propagandaanyagot tett közszemlére.
A bíróság úgy ítélte, hogy egy, a nagyenyedi mészárlásra való megemlékezés szigorúan az események bemutatására kellett volna szörítkozzon, és Avram Iancu képe, Tömeggyilkos, népirtó szövegekkel, amennyiben a történelmi személy közvetlenül nem volt érintett a nagyenyedi eseményekben, már túllépi a megemlékezés határait.
A véleménnyilvánítás joga korlátozható, éspedig akkor, ha ha ezen korlátozás törvényben van előírva, és létezik egy nyomós ok erre. Jelen esetben a korlátozást a gyülekezési törvény írja elő, és az ok pedig közbiztonság veszélyeztetése.
A történelmi események és történelmi személyek megítélése a történészek dolga és nem köztéri rendezvények tárgyát kéne képezze, és az is köztudott, hogy Avram Iancu mekkora megbecsülésnek örvend a román etnikumúak körében, éppen ezért ilyen jellegű feliratok nyilvánossá tétele etnikumok közötti feszültségeket szít.
Ugyanakkor a késői időpontra való tekintettel megállapítható, hogy a képet gyakorlatilag senki nem látthatta a szervezőn kívül. Éppen ezért elegendő a figyelmeztetés kirovása pénzbírság helyett.
A csendőrség megfellebbezte a bíróság fenti ítéletét. Követelte, hogy pénzbírságot kapjon a rendezvény szervezője, mert ha ezt megússza figyelmeztetéssel, az veszélyes precedenst teremthet.
Csibi Barna viszontválaszában megállapította, hogy rendezvénybejelentéssel és a polgármesteri hivatal által kiállított láttamozással tudja bizonyítani, hogy bejelentett rendezvényt szervezett, a bejelentett helyen, időszakban, amelynek célja a nagyenyedi magyarellenes mészárlásra való megemlékezés volt.
Az alkotmány szerint tilos bármiféle cenzúra, a gyülekezési törvénynek a törvényes rend betartására vonatkozó előírásai sem tartalmaznak semmiféle előírást, amely a rendezvényeken használatos propagandaanyagok előzetes láttamozását vagy cenzúrázását írná elő.
Fellebbez az ellen a gyakorlat ellen, amit a csendőrség vezetett be, és el is ismert, ami szerint a csendőrség előzetesen átvizsgálja a rendezvények propagandaanyagát, ez a gyakorlat törvénytelen és a cseausiszta diktatúra gyakorlatához tartozik.
Az az értelmezés, miszerint a szervező "eltérítette a rendezvény eredeti célját, megemlékezésről tiltakozásra", nem értelmezhető jogi szempontból, a gyülekezési törvény sehol nem tartalmaz ehhez hasonló előírást.
Mivel jogilag nem értelmezhető, az értelmező szótárhoz fordul, ami szerint tiltakozás az, amikor egy határozott ellenállás érhető tetten egy igazságtalannak ítélt cselekménnyel szemben.
Egy Avram Iancut ábrázoló kép kiállítása, a szóban forgó szövegekkel együtt, nem állásfoglalás. A képen nem azt írta, hogy milyen rosszul tette Avram Iancu, hogy móc hordái élén lemészárolta Nagyenyed teljes asszony, gyerek és öreg magyar etnikumú lakosságát, amíg a férfiak az osztrák és orosz hadsereg ellen küzdöttek. Nem írja azt sem, hogy milyen jól tette, hanem csak megállapított egy történelmi tényt, ami a nagyenyedi magyarellenes mészárlás, amelyre való megemlékezés nem lehet teljes annak elkövetőjére való hivatkozás nélkül.
A Törvényszék, kielemezve a fellebbezést, a következőket állapítja meg: a rendezvényszervezőt benemjelentett rendezvény szervezéséért bírságolták meg.
Egy kép kiállítása, bizonyos szövegekkel, amelyeket a lakosság egyes részei provokatívnak értékelhetnek, egy bejelentett és engedélyezett rendezvény keretén belül, nem tekinthető más rendezvény szervezésének.
Másfelől a rendezvény célja a nagyenyedi mészárlásra való emlékezés volt, és a szervező a kép kiállításával azt akarta kihangsúlyozni, hogy az illető személynek köze van a mészárláshoz. A történelmi igazság vizsgálata nem tartozik sem a csendőrség, sem a törvényszék hatáskörébe, és nem állítható az sem, hogy túllépi a bejelentett rendezvény kereteit. A csendőrség állításaival szemben nem létezik olyan törvényi előírás, amely feljogosítaná a csndőrséget a rendezvényeken használatos propagandaanyagok cenzúrázására, még kevésbé bírság kiszabására olyan anyagok használatáért, amelyeket előzetesen nem egyeztettek a csendőrséggel.
A közbiztonság veszélyeztetésére való hivatkozás is hibás, a közbiztonság egyáltalán nem volt veszélyeztetve.
Ha mégis veszélyeztetve lett volna, a törvényi előírások szerint a csendőrség feloszlathatta volna a rendezvényt.
Összegezve, a törvényszék megállapítja, hogy nem állnak fenn a kihágás törvényi elemei, Ugyanakkor, mivel a fellebbező a csendőrség volt, nem hozható létre kedvezőtlenebb ítélet az eredeti ítéletnél, tehát fennmarad a figyelmeztetés,"
Kapcsolódó:
Dan Iamandi, a romány Luis de Funes folytatja a harcot (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
"A Hargita Megyei Törvényszék határozata ...az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a gyülekezési törvény nemcsak a be nem jelentett rendezvények büntetését, hanem a bejelentett, de az engedélybe foglalt határokat átlépő rendezvényeket is szankcionálja.
A törvény előírja, hogy a csendőrség előzetes javaslatait be kell tartani, a rendezvény szervezője ezt nem tartotta be, mikor előzetesen nem leegyezett propagandaanyagot tett közszemlére.
A bíróság úgy ítélte, hogy egy, a nagyenyedi mészárlásra való megemlékezés szigorúan az események bemutatására kellett volna szörítkozzon, és Avram Iancu képe, Tömeggyilkos, népirtó szövegekkel, amennyiben a történelmi személy közvetlenül nem volt érintett a nagyenyedi eseményekben, már túllépi a megemlékezés határait.
A véleménnyilvánítás joga korlátozható, éspedig akkor, ha ha ezen korlátozás törvényben van előírva, és létezik egy nyomós ok erre. Jelen esetben a korlátozást a gyülekezési törvény írja elő, és az ok pedig közbiztonság veszélyeztetése.
A történelmi események és történelmi személyek megítélése a történészek dolga és nem köztéri rendezvények tárgyát kéne képezze, és az is köztudott, hogy Avram Iancu mekkora megbecsülésnek örvend a román etnikumúak körében, éppen ezért ilyen jellegű feliratok nyilvánossá tétele etnikumok közötti feszültségeket szít.
Ugyanakkor a késői időpontra való tekintettel megállapítható, hogy a képet gyakorlatilag senki nem látthatta a szervezőn kívül. Éppen ezért elegendő a figyelmeztetés kirovása pénzbírság helyett.
A csendőrség megfellebbezte a bíróság fenti ítéletét. Követelte, hogy pénzbírságot kapjon a rendezvény szervezője, mert ha ezt megússza figyelmeztetéssel, az veszélyes precedenst teremthet.
Csibi Barna viszontválaszában megállapította, hogy rendezvénybejelentéssel és a polgármesteri hivatal által kiállított láttamozással tudja bizonyítani, hogy bejelentett rendezvényt szervezett, a bejelentett helyen, időszakban, amelynek célja a nagyenyedi magyarellenes mészárlásra való megemlékezés volt.
Az alkotmány szerint tilos bármiféle cenzúra, a gyülekezési törvénynek a törvényes rend betartására vonatkozó előírásai sem tartalmaznak semmiféle előírást, amely a rendezvényeken használatos propagandaanyagok előzetes láttamozását vagy cenzúrázását írná elő.
Fellebbez az ellen a gyakorlat ellen, amit a csendőrség vezetett be, és el is ismert, ami szerint a csendőrség előzetesen átvizsgálja a rendezvények propagandaanyagát, ez a gyakorlat törvénytelen és a cseausiszta diktatúra gyakorlatához tartozik.
Az az értelmezés, miszerint a szervező "eltérítette a rendezvény eredeti célját, megemlékezésről tiltakozásra", nem értelmezhető jogi szempontból, a gyülekezési törvény sehol nem tartalmaz ehhez hasonló előírást.
Mivel jogilag nem értelmezhető, az értelmező szótárhoz fordul, ami szerint tiltakozás az, amikor egy határozott ellenállás érhető tetten egy igazságtalannak ítélt cselekménnyel szemben.
Egy Avram Iancut ábrázoló kép kiállítása, a szóban forgó szövegekkel együtt, nem állásfoglalás. A képen nem azt írta, hogy milyen rosszul tette Avram Iancu, hogy móc hordái élén lemészárolta Nagyenyed teljes asszony, gyerek és öreg magyar etnikumú lakosságát, amíg a férfiak az osztrák és orosz hadsereg ellen küzdöttek. Nem írja azt sem, hogy milyen jól tette, hanem csak megállapított egy történelmi tényt, ami a nagyenyedi magyarellenes mészárlás, amelyre való megemlékezés nem lehet teljes annak elkövetőjére való hivatkozás nélkül.
A Törvényszék, kielemezve a fellebbezést, a következőket állapítja meg: a rendezvényszervezőt benemjelentett rendezvény szervezéséért bírságolták meg.
Egy kép kiállítása, bizonyos szövegekkel, amelyeket a lakosság egyes részei provokatívnak értékelhetnek, egy bejelentett és engedélyezett rendezvény keretén belül, nem tekinthető más rendezvény szervezésének.
Másfelől a rendezvény célja a nagyenyedi mészárlásra való emlékezés volt, és a szervező a kép kiállításával azt akarta kihangsúlyozni, hogy az illető személynek köze van a mészárláshoz. A történelmi igazság vizsgálata nem tartozik sem a csendőrség, sem a törvényszék hatáskörébe, és nem állítható az sem, hogy túllépi a bejelentett rendezvény kereteit. A csendőrség állításaival szemben nem létezik olyan törvényi előírás, amely feljogosítaná a csndőrséget a rendezvényeken használatos propagandaanyagok cenzúrázására, még kevésbé bírság kiszabására olyan anyagok használatáért, amelyeket előzetesen nem egyeztettek a csendőrséggel.
A közbiztonság veszélyeztetésére való hivatkozás is hibás, a közbiztonság egyáltalán nem volt veszélyeztetve.
Ha mégis veszélyeztetve lett volna, a törvényi előírások szerint a csendőrség feloszlathatta volna a rendezvényt.
Összegezve, a törvényszék megállapítja, hogy nem állnak fenn a kihágás törvényi elemei, Ugyanakkor, mivel a fellebbező a csendőrség volt, nem hozható létre kedvezőtlenebb ítélet az eredeti ítéletnél, tehát fennmarad a figyelmeztetés,"
Kapcsolódó:
Dan Iamandi, a romány Luis de Funes folytatja a harcot (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
2016. március 8., kedd
2016. március 7., hétfő
És igen, Nagyenyeden, az utca és iskola mellett, amik Axente Sever nevét viselik, természetesen szobra is van a magyargyilkosnak
"Nagyenyed Önkormányzata
Ügyfélszolgálati osztály
Csibi Barna úrnak
Kérésére, amelyben az iránt érdeklődik, hogy van-e a közigazgatási egységünk területén Axente Sever történelmi személyiségnek szobra, a közérdekű információkhoz való hozzáférési törvény vonatkozó cikkei értelmében a következőket válaszoljuk:
- Nagyenyed megyei jogú város közigazgatási egység területén található egy Axente Sever szobor, az Axente Sever nevű iskola udvarán, amely iskola az Axente Sever utcában található.
- a szobor Nagyenyed megyei jogú város közigazgatási egység hatósága alá tartozik."
Kapcsolódó:
1849 január 8 - a nagyenyedi vérengzés. Ki követte el? Akiről utca és iskola is van elnevezve Nagyenyeden. Axente Sever. (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
És akkor most feljelentjünk a diszkriminációsokat diszkriminációért
Haller István, az Országos Diszkriminációellenes Tanács munkatársa szerint a tanács azzal, hogy engem megbírságolt a 'Székelyföld nem Románia' szöveg használatáért, de a tartalmilag hasonló 'Besszarábia Románia' szöveg használatával kapcsolatos feljelentésemet elutasította, maga is diszkriminációt követett el. Lássuk, mit szól mindehhez a Legfelsőbb Semmítőszék melletti ügyészség.
"A legfelsőbb Semmítőszék melletti ügyészség részére
Feljelentés hivatali visszaélés bűncselekményében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács 2012.12.12-i 546. sz. határozatának különvéleményében Haller István, a Tanács tagja a következőképpen fogalmaz:
"Az igazgatótanács hibásan állapította meg, hogy a kérvényező által jelzett cselekmény nem tartozik a 2000 évi 137. sz. kormányhatározat hatáskörébe. Ha ez valóban így lenne, akkor az igazgatótanácsnak abban az esetben is hasonlóan kellett volna eljárni, mikor a kérvényező feljelentett volt, és meg lett bírságolva a "Székelyföld nem Románia" szöveg nyilvános használatáért. Mindkét kijelentésnek irredenta jellege van. Ha egy irredenta szöveg, amit egy magyar etnikumú fejez ki, a 2000 évi 137. sz. kormányhatározat hatáskörébe tartozik, akkor hasonló szövegek, román etnikumúak által kifejezve, szintén ide kellene tartozzanak. Ellenkező esetben, hasonló esetek különböző elbírálásaként, maga a tanács követ el hátrányos megkülönböztetést."
A román btk. 297 cikk (1) pont szerint annak a köztisztviselőnek a tette, aki a hivatali kötelessége teljesítése közben elmulaszt vagy hibásan teljesíti valamely kötelességét, és ezzel kárt vagy jogai sérülését okozza valamely fizikai vagy jogi személynek, büntetendő.
Ugyanígy büntetendő, ha ez a hátrány etnikai, faji, vallási, nyelvi stb. megkülönböztetésből adódik.
Így azok a tanácstagok, akik megszavazták, valamint az elnök, aki aláírta a fenti határozatot, etnikai alapú hivatali visszaélést követett el, mivel hivatali kötelességük teljesítése közben hibásan állították ki a fenti határozatot, ezzel pedig a törvény előtti egyenlőséghez való jogomat, a jogomat, hogy ne legyek hátrányosan megkülönböztetve, azonos eljáráshoz való jogomat sértették, valamint alárendeltségi viszonyt hoztak létre etnikai alapon, ugyanis én székely létemre meg lettem bírságolva, a román etnikumúak pedig nem, azonos vagy hasonló cselekményekért.
Kérem tanúként beidézni Haller Istvánt, az Országos Diszkriminációellenes Tanács tagját."
Kapcsolódó:
Papír van róla – diszkriminál a Diszkriminációellenes Tanács (blog.hunnianemzetimuhely.ro)
"A legfelsőbb Semmítőszék melletti ügyészség részére
Feljelentés hivatali visszaélés bűncselekményében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács 2012.12.12-i 546. sz. határozatának különvéleményében Haller István, a Tanács tagja a következőképpen fogalmaz:
"Az igazgatótanács hibásan állapította meg, hogy a kérvényező által jelzett cselekmény nem tartozik a 2000 évi 137. sz. kormányhatározat hatáskörébe. Ha ez valóban így lenne, akkor az igazgatótanácsnak abban az esetben is hasonlóan kellett volna eljárni, mikor a kérvényező feljelentett volt, és meg lett bírságolva a "Székelyföld nem Románia" szöveg nyilvános használatáért. Mindkét kijelentésnek irredenta jellege van. Ha egy irredenta szöveg, amit egy magyar etnikumú fejez ki, a 2000 évi 137. sz. kormányhatározat hatáskörébe tartozik, akkor hasonló szövegek, román etnikumúak által kifejezve, szintén ide kellene tartozzanak. Ellenkező esetben, hasonló esetek különböző elbírálásaként, maga a tanács követ el hátrányos megkülönböztetést."
A román btk. 297 cikk (1) pont szerint annak a köztisztviselőnek a tette, aki a hivatali kötelessége teljesítése közben elmulaszt vagy hibásan teljesíti valamely kötelességét, és ezzel kárt vagy jogai sérülését okozza valamely fizikai vagy jogi személynek, büntetendő.
Ugyanígy büntetendő, ha ez a hátrány etnikai, faji, vallási, nyelvi stb. megkülönböztetésből adódik.
Így azok a tanácstagok, akik megszavazták, valamint az elnök, aki aláírta a fenti határozatot, etnikai alapú hivatali visszaélést követett el, mivel hivatali kötelességük teljesítése közben hibásan állították ki a fenti határozatot, ezzel pedig a törvény előtti egyenlőséghez való jogomat, a jogomat, hogy ne legyek hátrányosan megkülönböztetve, azonos eljáráshoz való jogomat sértették, valamint alárendeltségi viszonyt hoztak létre etnikai alapon, ugyanis én székely létemre meg lettem bírságolva, a román etnikumúak pedig nem, azonos vagy hasonló cselekményekért.
Kérem tanúként beidézni Haller Istvánt, az Országos Diszkriminációellenes Tanács tagját."
Kapcsolódó:
Papír van róla – diszkriminál a Diszkriminációellenes Tanács (blog.hunnianemzetimuhely.ro)
2016. március 6., vasárnap
Egy kis "jóbaráti" webcsevej azokkal, akiknek valamilyen okból nem jó a székely kormány
Barna: "Adj Isten
nézem, Gyuszi milyen szöveget íratott magának
hát elég érdekes"
O.F. "Biztos oka volt rá"
Barna: "mert te azt mondtad, gondolom
és most minket, a kormányt, mi tart vissza attól, hogy nyilvánosan elítéljük árulásért Gyuszit?
kell ez a marhaság?
nem lehet ezt megbeszélni?
http://ruszinkarpatalja.blogspot.hu/2016/03/szoktessuk-ki-nyulat-bokorbol.html
kell ez nektek?
jó reklám?
én nem zsidózok senkit, de nagyon hamar ki tudom mutatni bárkiről, ha úgy akarom"
O.F. : "Veled mindegy mit beszél meg az ember, mert másnap már nem tartod. Az a világkormányos butaságotokkal teljesen lejárattátok magatokat. Egyébiránt nem én voltam a gondolat szülője."
Barna: "hát ne haragudj, de ha én mennék a te házadba és fenyegetőznék, te másnap tartanád magad a "megbeszéltekhez"?
ad egy
ad kettő lehet, butaság, csak most abba a kényes helyzetbe kerültél, hogy választanod kell mert ha nem a székely kormány, akkor Bilderberg
ejha
melyik a cikibb?
de én változatlanul fenntartom, hogy meg lehet beszélni
ha Gyuszinak az fáj, hogy nincs nép, akkor azt sima kormányhatározatmódosítással át lehet írni
ez egy szükségmegoldás volt
ha ő bebizonyítja hogy van nép
akkor van nép"
O.F. : "A legveszélyesebb dolog, amikor a tudatlanság önteltséggel párosul, meg az, ha valaki a saját érdekeit előrébb tartja egy egész nép érdekeinél.
Te neked nincs arról fogalmad, mi az hogy valakit megfenyegetni, te a látogatásunkat csak hivatkozási alapnak tekinted, hogy tehesd önfejűen, amit a SAJÁT ÉRDEKEID megkívánnak.
Nekünk innentől kezdve nincs dolgunk egymással Jóbarát.
Attól viszont - utóljára - barátilag intelek, hogy ne gyere szembe velünk, már pedig a Székely és a Magyar érdekek közösek, nincs jogod ostobaságokkal lejáratni. Ártottál már eddig is több, mint eleget."
Barna: "azért biztos, ami biztos, ezt a beszélgetést csak lementem, és nyilvánosságra hozom, ha netalán mégiscsak szembemennék "veletek", és netalán valami bajom esne, akkor tudják, hogy kit keressenek
úgyhogy szerintem neked most az az érdeked, hogy hajam szála se gürbüljön
ha érted, mire gondolok"
O.F. : "Kedves Barna! Tőlünk te nyugodtan aludhatsz. Magadtól kell tartanod...."
Barna: "persze csak biztos, ami biztos mégiscsak meg lettem fenyegetve és le is lett ez írva"
O.F. : "neked jóbarát üldözési mániád van, többek között...."
Barna: "hát azért azt nem nevezném jóbarátnak, aki olyan szöveget ír, mint amilyent Gyuszi kitett
az minden, csak nem jóbarátság
egyébiránt az egy dolog, hogy belém álltok, belém, aki ellen egész sor koncepciós büntetőeljárás folyik a román állam részéről, azért mert fel mertem emelni a szavam
s ti, egy háttér árnyék erőszakszervezet, belém álltok
de azért Zoli hetven éve a lelkét kiteszi
az apja a Székely Hadosztályban szolgált
és így lealázni
undorító"
Szöktessük ki a nyulat a bokorból! (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
nézem, Gyuszi milyen szöveget íratott magának
hát elég érdekes"
O.F. "Biztos oka volt rá"
Barna: "mert te azt mondtad, gondolom
és most minket, a kormányt, mi tart vissza attól, hogy nyilvánosan elítéljük árulásért Gyuszit?
kell ez a marhaság?
nem lehet ezt megbeszélni?
http://ruszinkarpatalja.blogspot.hu/2016/03/szoktessuk-ki-nyulat-bokorbol.html
kell ez nektek?
jó reklám?
én nem zsidózok senkit, de nagyon hamar ki tudom mutatni bárkiről, ha úgy akarom"
O.F. : "Veled mindegy mit beszél meg az ember, mert másnap már nem tartod. Az a világkormányos butaságotokkal teljesen lejárattátok magatokat. Egyébiránt nem én voltam a gondolat szülője."
Barna: "hát ne haragudj, de ha én mennék a te házadba és fenyegetőznék, te másnap tartanád magad a "megbeszéltekhez"?
ad egy
ad kettő lehet, butaság, csak most abba a kényes helyzetbe kerültél, hogy választanod kell mert ha nem a székely kormány, akkor Bilderberg
ejha
melyik a cikibb?
de én változatlanul fenntartom, hogy meg lehet beszélni
ha Gyuszinak az fáj, hogy nincs nép, akkor azt sima kormányhatározatmódosítással át lehet írni
ez egy szükségmegoldás volt
ha ő bebizonyítja hogy van nép
akkor van nép"
O.F. : "A legveszélyesebb dolog, amikor a tudatlanság önteltséggel párosul, meg az, ha valaki a saját érdekeit előrébb tartja egy egész nép érdekeinél.
Te neked nincs arról fogalmad, mi az hogy valakit megfenyegetni, te a látogatásunkat csak hivatkozási alapnak tekinted, hogy tehesd önfejűen, amit a SAJÁT ÉRDEKEID megkívánnak.
Nekünk innentől kezdve nincs dolgunk egymással Jóbarát.
Attól viszont - utóljára - barátilag intelek, hogy ne gyere szembe velünk, már pedig a Székely és a Magyar érdekek közösek, nincs jogod ostobaságokkal lejáratni. Ártottál már eddig is több, mint eleget."
Barna: "azért biztos, ami biztos, ezt a beszélgetést csak lementem, és nyilvánosságra hozom, ha netalán mégiscsak szembemennék "veletek", és netalán valami bajom esne, akkor tudják, hogy kit keressenek
úgyhogy szerintem neked most az az érdeked, hogy hajam szála se gürbüljön
ha érted, mire gondolok"
O.F. : "Kedves Barna! Tőlünk te nyugodtan aludhatsz. Magadtól kell tartanod...."
Barna: "persze csak biztos, ami biztos mégiscsak meg lettem fenyegetve és le is lett ez írva"
O.F. : "neked jóbarát üldözési mániád van, többek között...."
Barna: "hát azért azt nem nevezném jóbarátnak, aki olyan szöveget ír, mint amilyent Gyuszi kitett
az minden, csak nem jóbarátság
egyébiránt az egy dolog, hogy belém álltok, belém, aki ellen egész sor koncepciós büntetőeljárás folyik a román állam részéről, azért mert fel mertem emelni a szavam
s ti, egy háttér árnyék erőszakszervezet, belém álltok
de azért Zoli hetven éve a lelkét kiteszi
az apja a Székely Hadosztályban szolgált
és így lealázni
undorító"
Szöktessük ki a nyulat a bokorból! (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
2016. március 5., szombat
Szöktessük ki a nyulat a bokorból!
Ki lehet az, akinek nem tetszik, hogy a székelyek fektették le nyilvánosan a Világkormány elméleti alapjait és nem Bilderbergék? Ki az, akit zavar a Világkormányhoz való önkéntes, népszavazáson kifejezett csatlakozás elve? Ki az, aki a székely nép érdekeit "jobban tudja", mint maga a Székely Nemzetgyűlés? Ki az, aki a világháború előestéjén és a népünk ellen folyó, lassan már fizikai irtóhadjárat kellős közepén azzal a világmentő ötlettel jön, hogy NE TEGYÜNK SEMMIT, hogy VÁRJUNK? Ki az, aki nem akarja, hogy az igazi, Isten által kiválasztott nép elfoglalja jól megérdemelt helyét a nemzetek asztalánál, és ő lévén az ősnép, kivezesse a világot a kipusztulás szakadékából? Na ki?
Kapcsolódó: A Székely Köztársaság Kormánya lefektette a Világkormány elméleti alapjait (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
Kapcsolódó: A Székely Köztársaság Kormánya lefektette a Világkormány elméleti alapjait (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
2016. március 2., szerda
Igazi csemege: Nemzet-e vagy nép a székely - a Magyarságtudományi füzetek 26. száma
A Magyarságtudományi füzetek 26. száma igazi kihívás, a székelyek, magyarok, hunok vagy akár a világ összes népeinek létkérdései kerülnek napirendre.
A füzet megrendelhető a Hunnia Nemzeti Műhely Facebook oldalán is.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)