Erdély, Székelyföld, Partium, Csángóföld. Ezeken a területeken, a tudományos kutatások kimutatták, az erdélyi magyar, a székely és csángó alfajon kívül létezik még egy negyedik, magyar-hunra nyomokban emlékeztető fajta is. Ez az asszimiláns.
Honnan ismerjük meg az asszimilánst? Mivel a magyar nyelvet bírja, hang után nehéz beazonosítani, külső jegyei sem szembetűnőbbek, mint a többi magyar-hunnak. Ezért csak másodlagos vizsgálat után azonosítható be teljes bizonyossággal. Ennek a vizsgálatnak a tárgyát képezi az alany politikai hozzáállása, táplálkozási szokásai, kulturális jegyei.
Az asszimiláns (röviden asszim) minden adandó alkalommal kiöltözik és elmegy szavazni. Majdnem mindig RMDSz szavazó. Az asszim kirívó esetekben nevében is román pártra szavaz. Sohasem nacionalista vagy hazafi, de nagy gyakorisággal kommunista vagy szocialista, illetve igen jól tenyészik a liberális eszmerendszeren is.
Az asszim Csíkszeredában található példányai táplálkozási szokásaikat tekintve előszeretettel fogyasztanak Ciuc márkájú sört. De isznak Bucegit is, vagy egyéb román nevű söröket. Szerintük nincs ezzel baj, sör az sör. Az erdélyi vagy székely asszim táplálkozni a multikhoz jár, lehetőleg azokhoz, amelyeknél a legtöbb román eladó eteti őt, és az első román szóra azonnal és előszeretettel váltja románra a szájában található kommunikációs eszközt, a nyelvét. Sok asszim a pitizés készségét is kifejlesztette, és kiválóan alkalmazza román közegben.
Aszimilánsságra lehet következtetni akkor is, amikor ezeket a hangokat hallatják, kérdés formájában: "Mit magyarkodsz? Mit székelykedsz?"
Kulturális, nyelvi jegyeit tekintve megállapítható, hogy a román nyelvtudás kérkedés illetve versengés tárgya az asszim falkákban. Az asszim nem kedveli az érvalapú gondolkodást, ez a készsége teljesen elcsökevényesedett, inkább érthetetlen, logikátlan és ködös eszméket hisz és vall, ezek legfontosabbika, hogy "márpedig románul tudni kell".
Az alfaj utódait előszeretettel helyezi román óvodákba, iskolákba, egyetemekre, "hogy érvényesüljenek". Ugyanakkor az asszim nem belelkesül, hanem elcsügged, elfárad, elszomorodik, ha meglátja a Székely Hadosztály emlékművet a csíksomlyói Fodor ház udvarán. Ugyanezek a hatások figyelhetőek meg rajta, ha a csíkpálfalvi rovásírásos táblát pillantja meg.
Az asszim nem megszállót lát a román hatalomban, hanem gazdát. Idegessé válik, ha a románokat olának nevezik a kísérlet során, esetleg megszállóknak. Ilyenkor agresszív viselkedésmintát mutat, védi a gazdát. Többségi, domináns magyar-hun közegben lappangó, latens módon viselkedik. Gyakori, hogy "azt nem úgy kell", "annak nem az a módja", "úgyse érünk el vele semmit" szófordulatokat használ. Beazonosításának legbiztosabb módja, ha feltesszük neki a kérdést, hogy mikor álltál utoljára szembe egy olával, a válasz minden esetben ugyanaz. "Miért kell az olával szembeállni?"
Ne légy asszim.
2017. február 8., szerda
2017. február 7., kedd
Elvileg diszkriminatív a Csíkszeredában levő összes, csak románul feliratozott útjelzőtábla
Hátrányosan megkülönböztető a Csíkszereda közigazgatási területén található összes, csak román nyelven feliratozott útjelző tábla, állapította meg az Országos Diszkriminációellenes Tanács. A tanács nem szabott ki adminisztratív bírságot, de a törvénytelen helyzettel kapcsolatos álláspontját minden, a cselekményben érintett féllel, valamint Románia Kormányának is közli.
"Kérvényező: Csibi Barna
...
A kérvényező megállapítja, hogy a csíkszeredai útjelző táblák kizárólag román nyelven vannak feliratozva. A kérvényező hivatkozik a 2001. évi 1206. kormányhatározat 4. cikk. (1) bekezdésre, valamint az Országos Diszkriminációellenes Tanács 2014.9.24-i 545. sz. határozatára, amely megállapítja, hogy az először magyarul, és csak alatta románul feliratozott útjelző táblák diszkriminatívak a román anyanyelvűekkel szemben.
A kérvényező felsorol 19 táblát Csíkszereda közigazgatási területén, amelyek kizárólag román nyelven vannak feliratozva, noha a helység lakosságának, a népszámlálási adatok szerint, több, mint 85%-a magyar anyanyelvű.
A kérvényező önmagáról azt állítja, hogy magyar anyanyelvű, valamint, hogy ezekkel a táblákkal sérül az ő alkotmányban előírt, a törvény előtti egyenlőséghez való joga.
A bepanaszolt felek álláspontjára adott, határidőt be nem tartó álláspontjában a kérelmező kifejti, hogy a 2001. évi 1206. kormányhatározat nem határoz meg különbséget a helységek be és kijáratainál található útjelző táblák, valamint a helység közigazgatási területén található összes többi, helységeket, irányokat mutató útjelző táblák között. Eszerint az Országos Diszkriminációellenes Tanács 2014.9.24-i 545. sz. határozata helyesen állapítja meg, hogy ezek az utóbbi táblák is a hivatkozott törvényi előírás hatálya alá esnek, valamint hivatkozik a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Kartájára is.
A kérelmező véleménye szerint a táblák kétnyelvűsítése a polgármester feladata.
A bepanaszolt fél, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala bebizonyította, hogy a kérdéses útszakasz kezelési feledatait a Közlekedésügyi Minisztérium látja el, a két intézmény között kötött protokoll értelmében.
A másik bepanaszolt fél, a Brassói Út és Hídügyi Regionális Igazgatóság álláspontja szerint ők a város ki- és bejáratainál található helységnévtáblákat kétnyelvűsítették a törvényes előírásoknak megfelelően. Ugyanakkor a többi útjelző táblát kizárólag románul feliratozták, a törvényes előírások megkerülése és hátrányos megkülönböztetés szándéka nélkül,
A Diszkriminációellenes Tanács megállapítja, hogy sérültek a 2001. évi 1206. kormányhatározatban leszögezett jogok a kérvényező esetében. A Tanács Strasszburgi 1995-ös, nemzeti kisebbségekre vonatkozó keretegyezmény előírásaival való összhangot is vizsgálja.
A Diszkriminációellenes Tanács egyöntetű véleménnyel megállapítja a hátrányos megkülönböztetés megvalósulását. A feleknek a határozatnak megfelelően válaszolni fognak. Ugyanakkor Románia Kormányát is értesíteni fogjuk a döntésünkről."
Kapcsolódó: Amit szabad Jupiternek, lássuk, a kisökörnek szabad-e - feljelentés a csíkszeredai egynyelvű útjelző táblák ügyében (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
"Kérvényező: Csibi Barna
...
A kérvényező megállapítja, hogy a csíkszeredai útjelző táblák kizárólag román nyelven vannak feliratozva. A kérvényező hivatkozik a 2001. évi 1206. kormányhatározat 4. cikk. (1) bekezdésre, valamint az Országos Diszkriminációellenes Tanács 2014.9.24-i 545. sz. határozatára, amely megállapítja, hogy az először magyarul, és csak alatta románul feliratozott útjelző táblák diszkriminatívak a román anyanyelvűekkel szemben.
A kérvényező felsorol 19 táblát Csíkszereda közigazgatási területén, amelyek kizárólag román nyelven vannak feliratozva, noha a helység lakosságának, a népszámlálási adatok szerint, több, mint 85%-a magyar anyanyelvű.
A kérvényező önmagáról azt állítja, hogy magyar anyanyelvű, valamint, hogy ezekkel a táblákkal sérül az ő alkotmányban előírt, a törvény előtti egyenlőséghez való joga.
A bepanaszolt felek álláspontjára adott, határidőt be nem tartó álláspontjában a kérelmező kifejti, hogy a 2001. évi 1206. kormányhatározat nem határoz meg különbséget a helységek be és kijáratainál található útjelző táblák, valamint a helység közigazgatási területén található összes többi, helységeket, irányokat mutató útjelző táblák között. Eszerint az Országos Diszkriminációellenes Tanács 2014.9.24-i 545. sz. határozata helyesen állapítja meg, hogy ezek az utóbbi táblák is a hivatkozott törvényi előírás hatálya alá esnek, valamint hivatkozik a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Kartájára is.
A kérelmező véleménye szerint a táblák kétnyelvűsítése a polgármester feladata.
A bepanaszolt fél, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala bebizonyította, hogy a kérdéses útszakasz kezelési feledatait a Közlekedésügyi Minisztérium látja el, a két intézmény között kötött protokoll értelmében.
A másik bepanaszolt fél, a Brassói Út és Hídügyi Regionális Igazgatóság álláspontja szerint ők a város ki- és bejáratainál található helységnévtáblákat kétnyelvűsítették a törvényes előírásoknak megfelelően. Ugyanakkor a többi útjelző táblát kizárólag románul feliratozták, a törvényes előírások megkerülése és hátrányos megkülönböztetés szándéka nélkül,
A Diszkriminációellenes Tanács megállapítja, hogy sérültek a 2001. évi 1206. kormányhatározatban leszögezett jogok a kérvényező esetében. A Tanács Strasszburgi 1995-ös, nemzeti kisebbségekre vonatkozó keretegyezmény előírásaival való összhangot is vizsgálja.
A Diszkriminációellenes Tanács egyöntetű véleménnyel megállapítja a hátrányos megkülönböztetés megvalósulását. A feleknek a határozatnak megfelelően válaszolni fognak. Ugyanakkor Románia Kormányát is értesíteni fogjuk a döntésünkről."
Kapcsolódó: Amit szabad Jupiternek, lássuk, a kisökörnek szabad-e - feljelentés a csíkszeredai egynyelvű útjelző táblák ügyében (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
2017. február 6., hétfő
A román (i)gazságszolgáltatásnak a Csíki sör elleni bicskanyitogató döntése ellen tüntettek a csíkiak
Csíkszeredában a főtéren több, mint 300 személy tüntetett az Igazi Csíki Sört érintő végleges törvényszéki végzés ellen, amely teljes egészében betiltja a "Csíki" elnevezéssel ellátott összes termék kereskedelmi forgalomba helyezését, a Csíki Sör székely sörvállalat és a Ciuc nevű sört gyártó Heineken nevű multicég közötti védjegyvita lezárásaként.
A rendezvényt a Székelyek Világszövetsége képviseletében Boros Árpád alapítótag szervezte. Beszédében kifejezte felháborodását a helyi székely kis és középvállalkozásokat ért hatósági visszaélések miatt, valamint kiemelte, hogy ez a táblabírósági végzés, bármilyen hihetetlen, de gyakorlatilag teljesen szembemegy az európai bíróságoknak a tárgyban hozott ítéleteivel.
A rendezvényen Borboly Csaba. a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke is felszólalt néhány mondat erejéig, majd Sándor Cecília, a Csíkszentsimoni fúvószenekar tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a Csíki Sörnek köszönhetően a fiatal munkakereső székelyek helyben juthattak munkához, és nem kellett több ezer kilométerre idegenbe elvándorolniuk.
Jómagam röviden bemutattam a Székelyek Világszövetségét, mint olyan önrendelkezéspárti, az önálló székely állam megteremtésén fáradozó szervezetet, amelyet a világ minden tájára szétszóródott székelyek közötti kapcsolatteremtés céljából hozott létre megálmodója, a kommunista terror elől nyugatra menekült András Mihály.
Tőke Ervin beszédében kiemelte, hogy lehet, üldözési mánia, de neki valahogy úgy tűnik, mintha véletlenül pont mindent, ami székely vagy magyar, Romániában igyekeznének betiltani, tönkretenni, ellehetetleníteni, megszüntetni. A Csíki névvel kapcsolatosan kijelentette, hogy az a név az embereké, és majd ők adják annak kölcsön, akinek akarják. A termék és a hazafias eszmeiség összekapcsolására vonatkozóan megállapította, hogy ez a fajta árukapcsolás, a saját termék védelme például Svájcban még sokkal nyilvánvalóbban van jelen a gazdaságban. Végül kiemelte, hogy egy székely bíróság előtt nyilvánvalóan nem ez a döntés született volna.
A rendezvény hangulatáról a Csíkszentsimoni fúvószenekar gondoskodott, a székely és magyar himnusz mellett egyéb nótákkal szórakoztatva a közönséget.
Kapcsolódó:
Szimpátiatüntetés az Igazi Csíki Sör mellett Csíkszeredában - videó(szekelyhon.ro)
A Csíki név a miénk, a mi tulajdonunk (szekelyfold.ma)
Szimpátiatüntetést tartottak a Csíki Sör mellett Csíkszeredában (székelyhon.ro)
A rendezvényt a Székelyek Világszövetsége képviseletében Boros Árpád alapítótag szervezte. Beszédében kifejezte felháborodását a helyi székely kis és középvállalkozásokat ért hatósági visszaélések miatt, valamint kiemelte, hogy ez a táblabírósági végzés, bármilyen hihetetlen, de gyakorlatilag teljesen szembemegy az európai bíróságoknak a tárgyban hozott ítéleteivel.
A rendezvényen Borboly Csaba. a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke is felszólalt néhány mondat erejéig, majd Sándor Cecília, a Csíkszentsimoni fúvószenekar tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a Csíki Sörnek köszönhetően a fiatal munkakereső székelyek helyben juthattak munkához, és nem kellett több ezer kilométerre idegenbe elvándorolniuk.
Jómagam röviden bemutattam a Székelyek Világszövetségét, mint olyan önrendelkezéspárti, az önálló székely állam megteremtésén fáradozó szervezetet, amelyet a világ minden tájára szétszóródott székelyek közötti kapcsolatteremtés céljából hozott létre megálmodója, a kommunista terror elől nyugatra menekült András Mihály.
Tőke Ervin beszédében kiemelte, hogy lehet, üldözési mánia, de neki valahogy úgy tűnik, mintha véletlenül pont mindent, ami székely vagy magyar, Romániában igyekeznének betiltani, tönkretenni, ellehetetleníteni, megszüntetni. A Csíki névvel kapcsolatosan kijelentette, hogy az a név az embereké, és majd ők adják annak kölcsön, akinek akarják. A termék és a hazafias eszmeiség összekapcsolására vonatkozóan megállapította, hogy ez a fajta árukapcsolás, a saját termék védelme például Svájcban még sokkal nyilvánvalóbban van jelen a gazdaságban. Végül kiemelte, hogy egy székely bíróság előtt nyilvánvalóan nem ez a döntés született volna.
A rendezvény hangulatáról a Csíkszentsimoni fúvószenekar gondoskodott, a székely és magyar himnusz mellett egyéb nótákkal szórakoztatva a közönséget.
Kapcsolódó:
Szimpátiatüntetés az Igazi Csíki Sör mellett Csíkszeredában - videó(szekelyhon.ro)
A Csíki név a miénk, a mi tulajdonunk (szekelyfold.ma)
Szimpátiatüntetést tartottak a Csíki Sör mellett Csíkszeredában (székelyhon.ro)
2017. február 4., szombat
2017. február 1., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)